Hogy lehet a házi szendvics ilyen árak mellett is olcsóbb, mint a bolti? Mutatjuk!

Csaknem minden válaszadó szokott szendvicset enni, mindössze a megkérdezettek 4 százaléka nem fogyaszt ilyen típusú élelmiszert – derült ki a Rama friss kutatásának eredményeiből. A leggyakrabban reggelire és vacsorára fogyasztják ezt az ételtípust, de sokan vannak azok is, aki a főétkezések közé, vagy tízóraira iktatják be. A reggeli alkalom a harmincas korosztályban, a tízórai pedig a középiskolások között számít a legnépszerűbbnek. Gyakran is fogyasztjuk: tízből nyolc magyar legalább hetente eszik szendvicset, a megkérdezettek harmada napi fogyasztónak számít.

A reggeli- és vacsoraalkalmak népszerűsége magyarázhatja azt a tényt, hogy a leggyakrabban otthon eszünk szendvicset: a megkérdezettek háromnegyede jelölte ezt a választ. A válaszadók több mint fele a munkahelyén, illetve az iskolájában is szendvicsezik, sőt a középiskolások 81 százaléka visz magával az iskolába ilyen ételt.

Házi szendviccsel spórolhatunk

10-ből közel 9-en esznek otthon készített szendvicset, és csupán 5 százalék az, aki jellemzően készen vásárolja, további 11 százalék pedig ugyanolyan gyakran fogyaszt házi és bolti szendvicset. A válaszadók által érzékelt árak láttán nem is csoda az otthon készített verzió vitathatatlan népszerűsége, hiszen míg 10-ből 7-en úgy kalkulálnak, hogy egy saját maguk vagy családtagjuk által összerakott sajtos-sonkás szendvics darabonként 150-500 forint közötti költségből hozható ki, addig a készen vásárolt változatért 500-1000 forint közötti összeget kell fizetni a túlnyomó többség szerint.

Bár a felmérés eredményeinek tanúsága szerint az elmúlt egy évben a megkérdezettek többsége nem változtatott a szendvicsfogyasztási szokásain, 15 százalék ár-érték arányban gazdaságosabb alapanyagokat kezdett vásárolni, illetve ugyanennyien vannak, akik gyakrabban készítettek otthon szendvicset. Az élelmiszerárak gyors és nagymértékű emelkedése ennél is markánsabban rajzolhatja át a képet, hiszen 10-ből 4 rendszeres szendvicsvásárló tervezi, hogy átáll a házi készítésű változatra. Ez az arány a huszonévesek és az 50-59 év közöttiek körében kiugróan magas: e korosztályok képviselőinek mintegy kétharmada reagálna váltással az áremelkedésekre.

Felvágott nélkül (szinte) nincs szendvics

A megkérdezettek átlagosan 5 összetevőt jelöltek a leggyakrabban használt szendvicsfeltétekre vonatkozó kérdésre válaszolva. Egy átlagos szendvicshez margarint vagy vajat/vajkrémet használnak, népszerű feltét a majonéz/mustár/ketchup, a tojás és házi húskészítmény (pl. fasírt, húskrém) is, míg zöldséget mindössze 27 százalék használ. Felvágottak, szalámik, kolbászok nélkül szinte nincs szendvics: 10-ből 8-an ezeket a húskészítményeket alkalmazzák a leggyakrabban, 10-ből 6-an pedig sajtot, sajtkrémet (is).

59 százalék kizárólag hagyományos pékáruk felhasználásával (zsemle, kenyér, kifli) készít szendvicset, a megkérdezettek 32 százaléka használ magvas vagy teljes kiőrlésű pékárut. Utóbbiak a férfiak és az 50 felettiek körében az átlagosnál népszerűbbek, míg a kenyér és a házi készítésű pékáruk a huszonévesek táborában számítanak kedveltebbnek.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai szendvicsfogyasztók gyakorlatilag ugyanannyira kedvelik a margarint, mint a vajat. A margarin a nők és a huszonévesek körében népszerűbb az átlagnál, az egyik legfontosabb döntési tényezőnek pedig a kedvező ár számít.

Egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság is: immár minden 10. megkérdezett választja ebből az okból a margarint. Jól tudjuk, hogy napjainkban az ár rendkívül lényeges tényezővé vált, mind többen keresik a megfizethetőbb választási lehetőségeket. Számukra is kiváló választás például a 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva, ami amellett, hogy ugyanolyan finom, a vajnál 50%-kal kisebb klímalábnyommal rendelkezik, miközben pontosan ugyanúgy használható, akár sütésre, főzésre, akár szendvicsek készítésére

– mondta Kővári Csilla, régiós márkamenedzser. Az Opinio az Upfield Magyarország megbízásából végzett kutatása reprezentatív a 15-59 éves rendszeresen internetezőkre nem, kor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint.