Ne reménykedjünk: maradnak az egekben a zöldségárak, lassan ez is luxus lesz

Az év hátralévő részében már nem várható az zöldségárak drámai emelkedése, de az árak csökkenésre sem lehet számítani – írta a Népszava. Példaként említik a paradicsomot, mely fajtától függően 650-980 forintba is kerülhet a piacokon.

A drágulás egyik oka a gyenge forint, a másik a kőolajárak emelkedése, és hogy mind a fóliák, mind az energiahordozók ára egy év alatt 25-30 százalékkal emelkedtek. Az üzemanyag-árrobbanás a szállítási költségeket is növelte, így a zöldségágazat termelési költségei jelentős mértékben nőttek az elmúlt hónapokban. Ezek a hatások pedig több zöldségre is hatással voltak.

Jelenleg a zöldbab számít a tehetősek csemegéjének, azt ugyanis 1200-1400 forint/kilogramm áron lehet kapni. Zöldborsót bár nem túl sokáig kínáltak a piacokon, de akkor is aranyáron. Ennek oka, hogy a korábbi években megszokott hektáronkénti 6 tonnás termés helyett idén csak 5,2-5,3 tonna termett. Ráadásul a borsótermés kisebb része kerül friss áruként a piacokra, a nagyját a konzerv- illetve a hűtőipar vásárolja föl.

A fogyasztói árakat nem a termelők szabják meg, ők a sor elején vannak – mondta a lapnak Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) zöldségalosztályának elnöke. Szerinte nehéz év lesz az idei is, hiszen több súlyos gonddal kellett a termelőknek szembesülniük, melyek egyike a munkaerőhiány: a nettó 1500 forintos órabérért sem tolonganak az idénymunkások a gazdáknál. Növeli a gondokat, hogy főleg a hajtatott termelésben, üvegházban, fóliában az sem mindegy, hogy milyen a munka minősége. Például egy tő paradicsomnak egy év alatt legalább 8 ezer forintot hasznot kell termelnie. Ha letörik a növénycsúcs, már feleződik a haszon – mondta.

Így a szakember szerint inflációval is számolva, összesen nagyjából 7-8 százalékkal emelkedik idén a zöldségágazat termelési költsége.

Hogy mindezek ellenére a zöldségárak az év hátralévő időszakában inkább stagnálni fognak, az annak tudható be, hogy a 80-85 ezer hektár zöldségtermő terület mintegy 70-75 százaléka öntözött és ez ad bizonyos termelési biztonságot – mondta.