Drágulás jöhet a magyar boltokban: az édesszájúak nem fognak örülni

Sánta Sándor szerint az édesipari alapanyagok árait ma még döntően tőzsdei tényezők befolyásolják, de hamarosan számolni kell az éghajlatváltozás következményeivel. Az érdekképviselet vezetője rossz előjelnek tekinti, hogy a többszörösére nőtt az aszályfenyegetettség a kakaóbab legfőbb termőterületein, Afrikában, Indonéziában és Dél-Amerikában. Hosszú idő után drágulni kezdett a cukor, a munkaerő költségei szintén emelkednek, emellett a csomagolóanyagok beszerzése és a nemzetközi szállítás is egyre nehezebb - tette hozzá.

Az Agrárminisztérium (AM) élelmiszergazdasági és eredetvédelmi főosztályának vezetője úgy véli, hogy az édesipar az élelmiszeriparon belül az egyik leginnovatívabb terület, amely a mennyiség helyett egyre inkább a minőségi termelésre törekszik. Felkai Beáta hozzátette, hogy uniós szinten több mint 13,5 ezer cég érdekelt az édességgyártásban, 99 százalékuk kis- és közepes vállalkozás, kibocsátásuk mennyisége 14,7 millió tonna, értéke csaknem 60 milliárd euró.

A magyar exportkilátások egyre kedvezőbbek, hiszen az élelmiszeripari vállalkozások versenyképessége erősödik, és tavaly a feldolgozóiparon belül ez volt az egyetlen terület, amely elkerülte a visszaesést - hangsúlyozta.

Az édesipar az élelmiszergyártáson belül nem tartozik a legjelentősebb kibocsátók közé, de a többi területtel együtt évről évre javul a hatékonysága - mondta Felkai Beáta, hozzátéve, hogy a következő évek legfontosabb fejlesztési célja a digitalizáció, a modernizáció, a hozzáadott érték arányának növelése, a környezetvédelem, és az erőforrás-hatékonyág javítása lesz a magyar élelmiszeriparban.