Te is vásárolsz a neten? Figyelmeztet a hivatal: erről feltétlenül tudnod kell

A GVH tájékoztatása szerint a tervezett piacelemzés azon szektorokra összpontosít, amelyekben a fogyasztóknak magas keresési költségeik lehetnek, az eszközöket a fogyasztók széles köre veszi igénybe, a piacon kevés ilyen eszköz verseng, vagy ahol az összehasonlító szolgáltatásokat intenzív kommunikáció kíséri - írja közleményében a Deloitte. A hatóság közleménye szerint az eljárás különösen a kiskereskedelmi, szállásfoglalási, utazási, valamint pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat nyújtó digitális összehasonlító eszközöket fogja érinteni.

A GVH piacvizsgálata nemzetközi viszonylatban nem példa nélküli. Az Európai Bizottság már 2013-ban átfogó tanulmányt készíttetett - többek között a Deloitte közreműködésével - az összehasonlító eszközök elterjedtségével, működésével, fogyasztói megítélésével kapcsolatban. Ezt követően, 2016-ban a Bizottság és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok több mint 350 árösszehasonlító és szállásfoglalási szolgáltatást nyújtó honlapot vizsgáltak át fogyasztóvédelmi szempontból, majd 2017-ben a Bizottság ajánlást tett közzé, amiben az összehasonlító eszközök működtetésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi kérdéseket összegezte. Ezzel párhuzamosan több tagállami hatóság - például a német és az angol - is végzett átfogó vizsgálatot vagy piacelemzést a digitális összehasonlító eszközök működésének feltérképezése érdekében és ezeket az elemzéseket több esetben egyedi beavatkozás követte.

Dr. Göndöcz Péter a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere szerint a már lezárult vizsgálatok és kutatások számos olyan területet azonosítottak az összehasonlító eszközök működése során, amelyek problémásak lehetnek fogyasztóvédelmi szempontból.

Gyakori, hogy az összehasonlító eszközök által feltüntetett árak és kedvezményes ajánlatok nem teljeskörűek, mert nem tartalmazzák a termék vagy szolgáltatás megvásárlásának egyéb költségeit, például az adókat, díjakat, pótdíjakat, szállítási költségeket, valamint ezek részletes bontását, ezáltal megtévesztik a fogyasztókat. Sok esetben a fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy az összehasonlított szolgáltatókról adott értékelés nem teljesen objektív, mivel az értékelésben csak a szolgáltatók által kiválasztott fogyasztók vehettek részt, vagy a véleményekért fizettek a fogyasztóknak.

Az is félrevezető lehet, ha egyes összehasonlító eszközök csak a piac kisebb részét fedik le - például azért, mert csak a számukra jutalékot fizető kereskedők ajánlatait jelenítik meg -, erről azonban nem tájékoztatják a fogyasztókat, akik pedig joggal feltételezik, hogy a piacon elérhető ajánlatok többségének összehasonlításával kaptak eredményt. Sok esetben kifogásolták a hatóságok azt is, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást arról, hogy a keresési sorrendet milyen, a keresési feltételektől független összetevők (pl. az összehasonlító oldalnak fizetett jutalék, az összehasonlító oldal és a megjelenített szolgáltató közti tulajdonosi vagy egyéb szerződéses kapcsolat) befolyásolják.

Az összehasonlító oldalak és applikációk gyakorta együttműködnek egymással: például egymás adatbázisait vagy kalkulációs eszközeit használják, de erről nem tájékoztatják a fogyasztókat. Így a felhasználókban az a téves képzet alakulhat ki, hogy több - általuk függetlennek hitt - összehasonlító eszköz ugyanazt az eredményt adja, és így nem érdemes tovább keresni a megfelelő ajánlatok között, azonban ez nem így van, mert az azonos eredmény a keresőoldalak közti háttérmegállapodások eredménye. Ehhez hasonló problémát okoz, ha a fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy az összehasonlító oldalt vagy applikációt valamely piaci szereplő működteti, vagy az összehasonlító eszközt tulajdonosi vagy más szerződéses viszony köti valamely szolgáltatóhoz. E tény ugyanakkor jelentősen befolyásolhatja az összehasonlítást például az összehasonlítás alapjául szolgáló ajánlatok vagy a keresési eredmények rangsora tekintetében. Dr. Miks Anna, a Deloitte ügyvédje hozzátette: