Szomorú: vésztartalékból karácsonyoznak a magyarok

Tízből hat magyar már novemberben elkezdi a karácsonyi ajándékok beszerzését, azonban olyan is akad, aki az utolsó pillanatokra hagyja ezt. A magyarok ajándékozási szokásaiban a Cofidis Hitel Monitor kutatásának segítségével mélyedtünk el.

Sokan nem adnak ajándékot

A magyarok igen jelentős része, 17 százalék egyáltalán senkinek, semmilyen ajándékot nem vesz. Ennek okait egyébként egy korábbi cikkünkben fejtegettük, röviden: sokaknak egész egyszerűen nem telik arra, hogy karácsonyra is költsön. Ugyan vannak olyanok, akik saját maguk készítenek ajándékot (22 százalék), azonban a nagy többség inkább megvásárolja azt (71 százalék).

Ezt találjuk idén fa alatt

A legnépszerűbb ajándékok a szépségápolási cikkek, illatszerek, ruházati termékek és az élelmiszerek (italok), de a könyvet és játékot is sokan tesznek a fa alá. Persze ez egyáltalán nem egységes, a diplomás, fővárosi lakosság például kiemelten sok könyvet vesz ajándékba. A nők 57 százaléka vesz ruházati terméket karácsonyra, az ékszerek pedig a fiatal, 20-as korosztály körében népszerűek. A harmincasok barkács árut, míg a negyvenesek játékokat vesznek kiemelten sokat.

Hova járunk vásárolni?

A magyarok több mint fele plázákban, bevásárlóközpontokban szerzi be a karácsonyi ajándékot. Hipermarketben (vagy szupermarketben) és szaküzletben (mindkettő 44 százalék) is sokan szerzik be a fa alá valót. Ami viszont meglepő lehet, hogy webshopból már 43 százalék vásárol karácsonyra. Természetesen a karácsonyi vásárok is népszerűek, a magyarok negyede látogat ide ajándékért, illetve a piacon is 16 százalék vásárol ajándékot.

Mennyit költünk ajándékra?

Az ajándékot vásárló magyarok 98 százaléka vesz a közeli családtagoknak valamit, míg a barátokra csak minden ötödik gondol. A kollégáknak csak 7 százalék ajándékoz, míg a távolabbi rokonoknak alig 3 százalék ad valamit.

Míg két éve átlagosan 28 700 forintot költöttünk ajándékra, addig 2016-ban már várhatóan 37 500 forintot hagyunk a kasszáknál, ami alig két év alatt 30 százalékos emelkedést jelent. A helyzet azonban nem annyira rózsás, mint ahogy ez elsőre látszik, a társadalomban ugyanis erőteljes kettészakadás figyelhető meg ebből a szempontból.

A szegények számának növekedése mellett viszont a gazdagok száma is jelentősen nőtt (közel kétszer annyian költenek 100 ezer feletti összeget ajándékra), míg a klasszikus értelemben vehető középosztály jelentősen csökkent. A 10 és 50 ezer forint között költekezők aránya 58-ról 50 százalékra esett vissza. Nem túlzás tehát kijelenteni, hogy egyre nagyobbra nőnek a szegények és a gazdagok közötti különbségek, legalábbis a karácsonyi vásárlási szokások ezt támasztják alá.

Sokféle pénzügyi forrást használunk fel az ajándékok beszerzésére, közel kétharmadunk az aktuális jövedelemből vásárol, de 44 százalék már előre félre tesz kifejezetten karácsonyra. Az év végi bónuszból csak 12 százalék költ erre a célra (ezt eleve sokan csak januárban kapják meg). Szintén 12 százalék azok aránya, akik más célra félretett megtakarításukat (pl: nyugdíj, vésztartalék) törik fel és költik el ajándékokra. Utalványból 8 százalék költ és mindössze 5 százalék azok aránya, akik hitelből vesznek karácsonyi ajándékot.