Magyarország a TOP3-ban: Már az is kamu, amit megeszel

A földrajzi oltalom alatt álló különböző magyar élelmiszerek több mint egytizedét (10,8%) találták hamisnak a magyar piacon, így hazánk a vizsgált 17 uniós ország közül a harmadik helyet foglalja el, közvetlenül Luxemburg (25,4%) és Görögország (21,9%) után a kétes hírű ranglistán - fogalmaz közleményében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

A legnagyobb veszteséget Franciaország szenvedi el 1,6 milliárd euró (500 milliárd forint) értékben az EUIPO legújabb jelentése szerint, ahol a felmérés során a 4 800 földrajziárujelző-oltalom alatt álló márka 100 ezer termékét vizsgálták a hatóságok.

Uniós szinten a legtöbb szabálytalanságot a szeszes italoknál jegyezték fel (12,7%), ezeket követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék (11,5%), a nyers húsok és húsipari termékek (11%), a sajtok (10,6%), majd a borok (8,6%), végül a sörök (0,1%).

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét (54,3%), amiket a szeszes italok (13,3%), majd a sajtfélék (12,7%), a friss húsok és hústermékek (7,6%), a sörök (4.6%), a gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék (1.7%) és az "egyéb" termékek (5,8%) követnek. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690,5 milliárd forint) kárt okoznak az európai piacnak és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizetnek magasabb árat.

Borok vannak a legtöbben

Az EUIPO jelentéséből az is kiderül, hogy a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71%-át a különböző bormárkák teszik ki (pl. Tokaji, Egri, Kunsági), ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen. Az oltalom alatt álló élelmiszerek közül a borfélék kapcsán az átlagnál jóval szigorúbb az uniós szabályozás: a borkészítés során felhasználásra kerülő szőlőmennyiség legalább 85%-ának kizárólag az adott tájegységről kell származnia, valamint a gyártásnak is helyben kell történnie.

- hangsúlyozta a kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az egész térséget figyelembe véve a szabálytalanságokból származó kár 4,3 milliárd euróra (1371,5 milliárd forint) volt tehető 2014-ben, ami átlagosan 9%-os arányt jelent; továbbá a fogyasztókat 2,3 milliárd euró (729,2 milliárd forint) értékű veszteség érte.

Termelésben kicsi a részesedésünk

Az unión belüli földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75%-át állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban vesszük ki a részünket (0,97%), ezzel hazánk mindkét területen a középmezőnyben (11.) foglal helyet. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94%-ban eleve a hazai készítésűt fogyasztják és mindössze 6%-ban az importáltat, ezzel Szlovákia (95%) után a második helyen vagyunk az EU-ban. Közvetlenül utánunk jönnek a franciák (87%) és az olaszok (86%): ez az arány az egész térségre nézve átlagosan 68%, vagyis az egyes tagországok állampolgárainak több mint kétharmada a saját országában gyártott termékeket fogyasztja és mindössze 4% körüli az EU-n kívüli védett termékek aránya, derül ki az EUIPO jelentéséből.

A földrajzi oltalom alatt álló termékek fogyasztása a tanulmány szerint az Unióban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben. Ebben a tekintetben a legnagyobb exportőrök a franciák 40%-kal, őket követik a britek 25%-kal és az olaszok 21%-kal, a legnagyobb felvevő piacot pedig az USA jelenti 3,4 milliárd euróval.

Az előállítás és a fogyasztás szempontjából is Franciaország (40% és 31%), vezeti a listát, akiket Olaszország (21% és 16%) és Németország (11% és 17%) követ.