Biztos, hogy magyar a magyar élelmiszer? Mit titkolnak a boltok?

Egyre több magyar fogyasztó tartja fontosnak, hogy a gyártók megkülönböztető jelöléssel lássák el a hazai alapanyagokból, Magyarországon készült élelmiszereket. Ezeket a termékeket - gyakran magasabb áruk ellenére - a hazai fogyasztók általában előnyben részesítik vásárlásaik során a külföldi élelmiszerekkel szemben - állítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Tavaly szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végleg egységesítették a megjelöléseket, három logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken. A magyar áruk jelölésére szolgáló rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők.

A Magyar termék rendelet értelmében az élelmiszer-vállalkozók önkéntes megkülönböztető jelöléssel láthatják el termékeiket aszerint, hogy - a rendelet előírásainak figyelembevételével - az adott élelmiszer összetevői és a feldolgozás helye alapján mely kategóriába tartoznak.

A rendelet a termék összetevőinek eredete, illetve a feldolgozás helyszíne alapján három kategóriát különböztet meg:

"Magyar termék",
"Hazai termék", illetve
"Hazai feldolgozású termék".

Azok az élelmiszerek nevezhetők "Magyar terméknek", amelyek teljes egészében magyar összetevők felhasználásával készülnek. "Hazai termék" jelölés abban az esetben tüntethető fel az élelmiszeren, ha annak gyártása során a felhasznált összetevők legalább 50 százaléka magyar. A "Hazai feldolgozású termék" jelöléssel ellátott élelmiszerek esetében az import összetevők aránya 50 százalék vagy ennél nagyobb mértékű.

A feldolgozási folyamatnak azonban mindhárom esetben teljes egészében Magyarországon kell történnie.

A Magyar termék rendelet alapján az élelmiszer-vállalkozóknak lehetőségük van - a magyar származás tekintetében - terméküket tanúsító védjeggyel, védjeggyel, illetve egyéb ábrával, szlogennel ellátni.

Valóban magyar termék?

Az NFH nemrég országosan ellenőrizte, hogy mennyire sikerült betartani a rendeletet. 152-féle élelmiszer közül 8-féle termék, továbbá 3 zöldség-, illetve gyümölcsféle reklámozása nem felelt meg a jogszabályoknak. Szabálytalanságokat találtak több előrecsomagolt húskészítménynél (szalámi, kolbász, főtt-füstölt tarja), kétféle tartósított élelmiszernél (csemegekukorica-konzerv), valamint üdítőitalnál, extrudált kukoricapehelynél, tejfölnél, illetve nem előrecsomagolt baromfihúsnál.

Jogsértést a forgalmazás helyszínén elhelyezett figyelemfelhívó táblán, polccímkén, illetve ártáblán lévő jelölés, három esetben a "Magyar termék" jelölés jogosulatlan illetve megtévesztő használata miatt állapítottak meg a felügyelők.

A 97-féle nem előrecsomagolt zöldség, illetve gyümölcs jelölésének vizsgálata során 6 esetben állapították meg, hogy a fogyasztói tájékoztatón a "származási hely: Magyarország" jelölést a forgalmazó nem jogszerűen tüntette fel.

A feltárt jogsértések lédig (kimért, előre csomagolt) zöldségfélék forgalmazásával kapcsolatban merültek fel: (például padlizsán, fokhagyma, sárgarépa, saláta cukkini, illetve burgonya).