Felfigyeltek a magyar állampapírokra a nemzetközi piacon: komoly nyereséget hozhat az euróbevezetés

A WELT napokban megjelent elemzése szerint a magyar eurótervek nemcsak gazdaságpolitikai változást, hanem a megtakarítók számára is érdekes piaci lehetőséget teremthetnek. A német pénzügyi sajtóban megjelent befektetési gondolatmenet két lehetőséget emel ki. Az egyik a forintban kibocsátott magyar állampapírok magasabb hozama, a másik az euróban denominált kötvények, amelyekkel a külföldi befektetők elkerülhetik a forint árfolyamkockázatát.

A befektetési történet egyik alapja, hogy a magyar állampapírpiac már az áprilisi választások után kedvezőbben kezdte árazni az ország kilátásait. A tízéves forintállamkötvények hozama a választás környékén még 6,5 százalék körül alakult, az október végi adatok szerint viszont már 5,5 százalék közelébe süllyedt. Október 30-án az irányadó tízéves magyar kötvényhozam 5,527 százalék volt. 

Ez a változás nem jelenti azt, hogy az állam által fizetett kamat automatikusan ennyivel csökkent volna minden korábban megvásárolt kötvénynél. Az állampapírok esetében a piaci hozam és a kötvény árfolyama fordított irányban mozog. Ha a befektetők kisebb kockázatot látnak az adott országban, és ezért alacsonyabb hozammal is hajlandók megvenni az állampapírjait, a korábban kibocsátott, magasabb kamatozású kötvények piaci értéke emelkedhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Négyszer annyit tettek a magyar állampapírokba a külföldiek, mint a magyar családok: ez áll a 4344 milliárdos roham mögött

Év elején még valamivel 6000 milliárd forint felett járt csak a külföldiek forintkötvény kitettsége, azonban nyárra elérte a 10000 milliárdot. Miért veszik a magyar állampapírokat?

Éppen erre a folyamatra épül a német elemzés befektetési tézise. Ha a magyar gazdaságpolitika hitelesen halad az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése felé, a befektetők még alacsonyabb kockázati felárat várhatnak el Magyarországtól. Ez a hosszabb lejáratú állampapírok árfolyamát is felhajthatja.

A Reuters szeptemberi elemzése szerint a külföldi befektetők érdeklődése már az év első felében jelentősen megélénkült. A Deutsche Bank becslése szerint év eleje óta 13,5 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a magyar kötvénypiacra, ebből 10 milliárd dollár az áprilisi választás után. Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján augusztus végére a külföldiek részesedése a forintban denominált állampapírok állományából 34 százalékra emelkedett. 

5,5 százalékos forinthozam vagy euróban kibocsátott magyar kötvény?

A befektetők számára nem mindegy, milyen devizában vásárolnak magyar állampapírt. A forintban denominált kötvények magasabb hozamot kínálhatnak, de egy külföldi, euróban számoló befektetőnél a forint gyengülése akár el is viheti a kamatelőnyt.

Ezzel szemben az euróban kibocsátott magyar államkötvényeknél nincs közvetlen forintárfolyam-kockázat. A német pénzügyi elemzésekben kiemelt, körülbelül 4,85 százalékos hozam egy konkrét hosszabb lejáratú magyar eurókötvénynél is megjelent. Az október 30-i piaci jegyzések szerint a 2040 márciusában lejáró magyar eurókötvény hozama 4,85 százalék, a 2035 júniusában lejáróé 4,49 százalék volt. A különböző lejáratok és kötvényfeltételek miatt ezek az értékek nem általánosíthatók minden magyar eurókötvényre. 

A német pénzügyi podcastban ismertetett összehasonlítás szerint a magyar eurókötvények hozama nagyjából 2,15 százalékponttal haladta meg a német államkötvényekét. A befektetési lehetőség ebből fakad. Ha Magyarország megítélése javul, ez a különbség szűkülhet, az újonnan kibocsátott magyar állampapírok hozama mérséklődhet, a már megvásárolt kötvények árfolyama pedig emelkedhet. 

A magasabb hozam azonban nem ingyenpénz. A magyar állampapírok továbbra is a magyar állam hitelképességéhez kötődnek, ezért az euróban denominált papíroknál is fennáll a kibocsátói kockázat. A kötvény árfolyama ráadásul akkor is eshet, ha a nemzetközi kamatkörnyezet változik, vagy a befektetők ismét nagyobb kockázatot látnak a magyar gazdaságban.

2030-ra teljesülhetnek az euró feltételei, de ez még nem jelent euróbevezetést

A magyar befektetési sztori legfontosabb alapja az euró bevezetésének kormányzati célja. A 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési program szerint Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesítené a közös valuta bevezetésének valamennyi feltételét. A kormány ehhez 2030-ra 3 százalék alatti költségvetési hiányt és 3 százalék feletti gazdasági növekedést tűzött ki célul. 

A 2027-es költségvetésben már 4,9 százalékos hiánnyal számolnak, ami jelentős csökkenés lenne az idei évre várt 7,5 százalék körüli értékhez képest. A kormány emellett 1465 milliárd forintos további megtakarítást tervez az állam működésében, részben a túlárazott beszerzések, az előnytelen szerződések és a feleslegesnek ítélt beruházások visszaszorításával.

Az euró bevezetésének időpontját azonban egyelőre nem határozták meg. A kettő között lényeges különbség van. A maastrichti kritériumok teljesítése még nem jelenti azt, hogy Magyarország automatikusan átveszi a közös valutát. A csatlakozás előtt legalább két évet kell eltölteni az árfolyamrendszerben, megfelelő stabilitás mellett. 

A Fitch Ratings elemzésében 2029-es ERM II-csatlakozással és legkorábban 2032-es euróbevezetéssel számolt. Ehhez azonban a költségvetési hiány tartós csökkentése, az árfolyam stabilitása és a szükséges jogi előkészületek is kellenek. A hitelminősítő szerint a legnehezebb feladat a költségvetési feltételek teljesítése lehet, mivel Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll. 

A befektetési lehetőség legnagyobb kockázata éppen az, ha elmaradnak a reformok

A magyar állampapírok iránti érdeklődés tehát jelentős részben a kormányzati ígéretek hitelességére épül. Ha a költségvetési hiány a tervek szerint csökken, az államadósság stabilizálódik, és az uniós források is segítik a gazdaságot, a befektetők további kockázatcsökkenést árazhatnak be.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a kötvénypiaci rali folytatódásához a hiánycsökkentés mellett az uniós pénzek tényleges beérkezése is fontos lenne. A cikkben idézett elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a kedvező piaci várakozások már részben beépültek az árfolyamokba, ezért egy gazdaságpolitikai csalódás gyors átárazást válthat ki. 

A forintban kibocsátott kötvényeknél különösen fontos a devizaárfolyam alakulása. Egy euróban számoló befektető hiába kap magasabb forinthozamot, ha közben a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengül. Az euróban denominált magyar kötvényeknél ez a kockázat nem áll fenn, de a magyar állam hitelkockázata és a piaci hozamok változásából fakadó árfolyamveszteség továbbra is jelen van.