Hipermarketben és kisboltban költi a legtöbbet a magyar vásárló

A vásárlás helyszínének kiválasztásával kapcsolatban a vásárlók legfőbb preferenciái évek óta változatlanok: a jó minőségű és friss árukhoz való hozzájutás, a kedvező ár és a nagy választék szerepe továbbra is döntő jelentőséggel bír - derül ki a A GfK Hungária által készített, a magyar háztartások vásárlási szokásait feltérképező Shopping Monitor 2010/2011 tanulmányból.

"A boltválasztást befolyásoló tényezők fontossága tekintetében a tavalyi eredményekhez képest lényeges elmozdulás nem tapasztalható. Először a 2009-es év végi felmérésnél tapasztaltuk, hogy lényegesen megnőtt az akciók/promóciók szerepe. Ezeknek a tényezőknek a jelentősége a korábbi évekhez képest továbbra is magas, amely a válság hatására átalakult tudatosabb fogyasztói magatartásformára utal" - mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

A fogyasztói szegmentáció alapján 8 szegmens különböztethető meg - felső plusz: a társadalom 4 százaléka, felső klasszik (2%), befutott értelmiségiek (14%), hedonista fiatalok (17%), városi alsó-közép réteg (7%), munkásosztály (13%), szegény nyugdíjasok (25%), "underclass" (18%) -, amelyeknél a boltválasztást befolyásoló szempontok sorrendje közel azonos. Érdekesség, hogy a felső plusz és a felső klasszik köreiben a minőség és az árszínvonal után az üzlet és környezetének tisztasága áll a harmadik helyen, megelőzve a választék nagyságát. A választék a hedonista fiatalok körében bír a legnagyobb jelentőséggel.

Az üzlettípusokat tekintve a hazai fogyasztók évek óta a hipermarketekben és a kisebb önkiszolgáló boltokban költik el a legtöbb pénzt élelmiszerekre és élelmiszer-jellegű termékekre. Az elmúlt 10 évben e két csatornatípus közül hol az egyik, hol a másik kedveltsége volt magasabb, 2010-ben azonban 7 százalékpontos különbség alakult ki a hipermarketek javára. Ilyen irányú és mértékű eltérés eddig csak 2005-ben volt tapasztalható.

A hipermarketekben történő vásárlások gyakorisága is emelkedett. Amíg 2009-ben a hipermarketek törzsvásárlóinak 29 százaléka hetente többször vagy akár naponta is vásárolt a csatornában, addig 2010-ben ez az arány 40 százalékra ugrott. A csatornatípus fő vonzerejét a nagy áruválaszték és a kedvező árak jelentik.

A szupermarketek jelentősége 2006 óta folyamatosan növekszik, jelen hullámban a diszkontokkal azonos, 21 százalékos említési arányt értek el. Ebben az üzlettípusban naponta vásárlók aránya valamelyest csökkent 2009-hez képest, azonban lényegesen nőtt a heti többszöri és kis mértékben a heti egyszeri vásárlások aránya. A szupermarketeket heti egy alkalomnál ritkábban felkeresők száma szintén csökkent. A csatorna legfőbb előnye a könnyű megközelíthetőségben, a széles választékban és a jó ár-érték arányban rejlik.

A diszkontok említési aránya a 2009-es visszaesést követően (amely részben a Plus-ok megszűnése miatt következett be) visszatért a korábbi években mért szintre. Ez elsősorban az egyes kereskedőláncok terjeszkedésének köszönhető. A diszkont csatorna elsősorban alacsony áraival, jó akcióival és a vevők által kedvezőnek ítélt ár-érték aránnyal nyeri el a vásárlók tetszését.

A kis önkiszolgáló boltok (ide tartozik a hazai láncok boltjainak jelentős része) a mindennapi bevásárlások legfőbb színterei. A törzsvásárlók 36 százaléka naponta, 57 százaléka hetente többször látogatja az ilyen jellegű boltokat, amelyek elsősorban könnyű elérhetőségük miatt vonzóak. Emellett a független kisboltok esetében is az udvarias, segítőkész eladók jelenlétét emelték ki a válaszadók.