Államosítanák a dohányipart: itt a a trafiktörvény 2.0

Felpörögtek az események a dohányiparban

A dohánypiac nagyobb szereplői csak kapkodják a fejüket az elmúlt napok kormányzati lépéseit illetően. Csak röviden vegyük sorba:

1. November 13-án a fideszes Szatmáry Kristóf terjesztette be a rendkívüli egészségügyi hozzájárulást tartalmazó törvényjavaslatát, mely lényegében egy új különadót hoz létre, amit a dohánygyártóknak és a dohány-nagykereskedőknek kell fizetniük. Az előzetes kalkulációk szerint a 13 milliárd forintra tervezett bevételt 80 százalékát három nagy multicég fogja állni.

2. November 17-én Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter beterjesztette a dohány-kiskereskedelem ellátását alapjaiban átíró törvényt (erről múlt pénteken már megjelentek sajtóértesülések). Ennek legfontosabb pontja, hogy létrejön dohány-kiskereskedelmi ellátó. Csak és kizárólag tőle vehetnek dohányárut a trafikok.

3. A dohánykiskereskedelmi-ellátó létrehozásáról szóló törvény emellett váratlan jövedéki adóemeléseket is tartalmaz. Annak fényében meglepő ez mindenképp, hogy a parlament kedden, vagyis holnap szavaz a 2015-ös adócsomagról.

Egyszerűen kimondja a törvény

A hétfő este benyújtott törvényjavaslat feljogosítja az államot, hogy gyakorlatilag kiszorítsa a dohányipari nagykereskedőket a piacról. Így szól ugyanis a törvény első paragrafusa: "az állam előírhatja, hogy dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben meghatározott személytől vásárolhat".

A tervezet létrehozza a dohány-kiskereskedelmi ellátót: "az a gazdasági társaság, amelyet az állam - ha a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el - a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésének céljára alapított, vagy amellyel - ha e tevékenységet nem maga látja el - e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött".

Annyi a nagykereskedőknek

A fejlesztési miniszter javaslata szerint a dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket - így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését - változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, de dohányterméket jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek. A javaslat azt is előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott ellátó cégtől vásárolhat, ez a cég koordinálja a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet.

Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Lehetőség lesz arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem koncessziós szerződést kössön. A törvény szabályozza, hogy milyen kritériumoknak megfelelő társasággal köthető koncesszió erre a feladatra.

Ez a magyarázat

A törvényjavaslat általános indoklása azzal indít, hogy kedvező folyamatok indultak el dohányzás visszaszorításában a kiskereskedelem átalakításával (nemzeti dohányboltok létrehozásával), azonban káros folyamatok is elindultak a hazai dohánypiacon elsősorban a dohánytermék-nagykereskedők piaci magatartása miatt. Ezekre megfelelő választ kell adni a jogi szabályozás eszközével is - mondja ki a tervezet.

"Ennek megfelelően, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét - amely a kiskereskedelmi tevékenységük része ugyan, de amelyet a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudnak befolyástól mentesen,
valóban a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni - szabályozott keretek közé szorítani" - részletezi az indoklás.

Ha létrejön az állami vagy koncesszióban működő dohányipari ellátó, akkor megszűnne a kiskereskedők közvetlen kitettsége a nagykereskedők irányába - érvel a miniszter a kormány nevében.

Adóemelés a javaslatban

A törvényjavaslatba ezeken kívül egy adóemelést is elrejtett a kormány. Az indoklás szerint "a tervezet - figyelemmel a piaci változásokra - kisebb korrekciókat javasolt a dohánytermékek jövedéki adója kapcsán annak érdekében, hogy az államháztartási bevételek kevésbé függjenek a gyártók árpolitikájától". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minimálisan elvárt jövedéki adótartalom, nominálisan kifejezve emelkedik. A törvényjavaslatból az is kiderül, hogy két lépésben változik a dohánytermékek jövedéki adója, először 2015. április elsején, majd 2015. július elsején.

Az adó mértéke így változik:

• A cigaretta esetében 15 700 forint per ezer darabra emelkedik a jelenlegi 12 500 forint per ezer darabról és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékra változik 31%-ról, de legalább 28 000 forint lesz ezer darabonként a jelenlegi 24 920 forintról.

• A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka lesz az adó mértéke, vagyis nem változik első körben, majd a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint lesz ezer darabonként.

• A finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint lesz kilogrammonként, a kiskereskedelmi ár százalékában jelenleg érvényben lévő 52%-os arány és a legalább 12 460 forintos kilogrammonkénti adómérték kikerülne.

• Az egyéb fogyasztási dohányra szintén 14 000 forint lesz kilogrammonként. Jelenleg itt a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonkénti adómérték van érvényben.