Elárulta a titkát több mint 100 sikeres magyar vállalkozás: így maradtak talpon, amikor mások már rég elbuktak

A magyar gazdaság növekedési kilátásairól, a forintárfolyam okozta bizonytalanságról és a vállalkozások előtt álló kihívásokról is szó esett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) október 21-i budapesti rendezvényen. Az előadók kitértek a mesterséges intelligencia szerepére a termelékenység javításában, de a közeljövőben induló új programról is lerántották a leplet, a Pénzcentrum pedig a helyszínen követte az eseményeket.

Mi áll a magyar gazdasági növekedés útjában?

A magyar gazdaság növekedésének újraindítása és a versenyképesség javítása az egyik legfontosabb feladat a következő években – hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a VOSZ Versenyképességi Tudásfórum nyitó előadásán. Mint elmondta, az ország korábban sem túl gyors felzárkózása 2020 után megtorpant, az elmúlt három évben pedig a magyar gazdaság az uniós átlagnál is jelentősen gyengébben teljesített.

A helyzetet nehezíti, hogy az EU maga is versenyképességi problémákkal küzd. Világgazdasági súlya évtizedek óta csökken, miközben Kína számos területen megelőzte az európai gyártókat, amelyeknek a magas energiaköltségekkel és az innovációs lemaradással is meg kell küzdeniük. Banai szerint az EU egyik legfontosabb feladata ennek a folyamatnak a megállítása.

Nem elég csak a saját gondjainkat megoldani, hanem bíznunk kell abban, hogy az Európai Unió növekedése is fel fog gyorsulni

– hangsúlyozta az alelnök.

A hazai gazdaságnak közben a munkaerőpiaci tartalékok beszűkülésével is szembe kell néznie. A 15–64 éves népesség évente átlagosan mintegy 30 ezer fővel csökkenhet, így a korábbi foglalkoztatásbővülés helyett egyre inkább a termelékenység javítása jelentheti a növekedés alapját. Ehhez különösen a kisebb vállalkozások hatékonyságát, innovációs képességét és hozzáadott értékét kell növelni.

Nem a forintárfolyam a gond, hanem a kiszámíthatatlanság

Banai a forint erősödésének hatásairól is beszélt. Elismerte, hogy a gyors árfolyamváltozás jelentős nyomást helyezhetett egyes exportáló vállalkozásokra, az MNB elemzései szerint azonban a nehézségeiket a termelékenységet meghaladó béremelkedés és a gazdasági stagnálás is súlyosbította. Hosszabb távon ráadásul az árfolyam alakulása és az exportteljesítmény között nem mutatható ki érdemi összefüggés.

Sokszor hallom, hogy nem feltétlenül az a probléma, hogy erős vagy gyenge a forint, hanem az, hogy nehezen kiszámítható a mozgása

– fogalmazott Banai a tervezhetőség problémájára térve. Bár ez a kérdés valóban rengeteg vállalkozást érint, az árfolyamot számos külső tényező is alakítja, a jegybanknak pedig nem az árfolyam alakítása, hanem az inflációs cél elérése az elsődleges feladata.

Az alelnök ezzel kapcsolatban arra is felhívta a cégvezetők figyelmét, hogy az MNB nemrég meghirdetett, 2028. január 1-től érvényes inflációs célja 2,5 százalékra csökken. Arra kérte a magyar vállalkozásokat, hogy ezt már most vegyék figyelembe pénzügyi terveikben, különösen az árazás és a béremelések tervezésekor.

Megnézték, mit csinálnak másképp a sikeres magyar vállalkozások 

Banai Péter Benő a termelékenység és a vállalati hatékonyság javításában látja a magyar gazdaság növekedésének egyik kulcsát. De vajon mit csinálnak másképp azok a hazai vállalkozások, amelyeknek ez már sikerült? Erre a kérdésre kereste a választ a VOSZ a „100 nap – 100 vállalkozás” programjában, amelynek tapasztalatait a Versenyképességi Tudásfórumon mutatták be.

A rendezvény apropóját a program eredményeiből összeállított Versenyképességi Tudástár közzététele adta. A VOSZ vezetői összesen 116, tudatosan kiválasztott, sikeresen működő magyar vállalkozást kerestek fel, hogy feltárják, milyen döntések, egyedi megoldások és vezetői módszerek állnak az eredményeik mögött. A cégvezetőkkel készített interjúk tapasztalatait már közzé is tették a VOSZ online Tudástárában, ahol vállalkozói történetek és gyakorlati útmutatók segítik a többi hazai céget.

Az interjúk során hallottak alapján Gazsi Attila, a VOSZ elnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaság következő növekedési szakaszához erősebb hazai középvállalatokra van szükség. Olyan cégekre, amelyek saját termékeket fejlesztenek, márkákat építenek és nagyobb hozzáadott értéket teremtenek. Ehhez nem feltétlenül kell több munkavállaló vagy nagyobb árbevétel: a hatékonyabb működés önmagában is előrelépést jelenthet.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára a 116 vállalkozás tapasztalatait összegezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikernek nincsenek földrajzi vagy ágazati előfeltételei: az ország minden régiójában és a legkülönbözőbb iparágakban találunk követendő példákat. A vizsgált cégeket nem a méretük vagy a tevékenységük köti össze, hanem az, ahogyan a fejlődésükről gondolkodnak és a rendelkezésükre álló tudást hasznosítják.

Perlusz szerint a fejlődő vállalkozások legfontosabb erőforrása a tudástőke: a tulajdonos, a munkatársak és a szervezet felhalmozott ismeretei, amelyeket folyamatosan fejlesztenek és megosztanak egymással. Ehhez a vezetőnek is változnia kell.

Nagyon fontos a valódi delegálás, a második vezetői szint. Ez nem elég, hogy formálisan jöjjön létre

– hangsúlyozta, rámutatva, hogy a növekedés akadályává válhat, ha a tulajdonos nem ad át tényleges döntési jogköröket.

A nemzetközi versenyképességhez ugyanakkor a megszerzett tudást olyan termékekben és szolgáltatásokban kell kamatoztatni, amelyeket a versenytársak nehezen tudnak lemásolni. Perlusz példaként a különleges szaktudást igénylő, kis szériában készülő termékeket említette, de hangsúlyozta a nemzetközi minősítések, a megfelelő helyi üzleti partnerek és a személyes piaci jelenlét fontosságát is. A sikeres vállalkozások tehát nem feltétlenül méretükkel vagy alacsony áraikkal, hanem a felhalmozott szaktudásukkal és folyamatos innovációval tudnak kitűnni a nemzetközi versenyben.

A mesterséges intelligencia lehet a termelékenység új kulcsa

A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vállalkozások hatékonyságának javításában a mesterséges intelligencia is egyre fontosabb szerepet kap, és erre a VOSZ által felkeresett vállalkozások között már több gyakorlati példát is találtak. Az egyik cégnél mesterséges intelligenciára épülő belső tudásmegosztási és betanítási rendszert kezdtek fejleszteni, amellyel a céljuk az új munkatársak betanulási idejének hat hónapról két-három hónapra csökkentése. Egy étteremláncnál pedig a várható forgalom előrejelzéséhez többek között az időjárási adatokat és a sporteseményeket is figyelembe veszik, hogy pontosabban tervezhessék az alapanyag-beszerzést és a dolgozók beosztását.

A bevezetést egy világos üzleti céllal kell elkezdeni, tudnunk kell, hogy melyik problémát tudjuk megoldani, és miből fogjuk látni, hogy ez sikerült

– hívta fel a figyelmet Gazsi Attila az új technológiákkal kapcsolatos egyik csapdára, miszerint önmagában a mesterséges intelligencia bevezetése nem jelent előrelépést. Az új technológiát mindig a vállalkozás működéséhez kell igazítani, nem fordítva.