Újraindul a KATA Magyarországon: szigorú szabályokkal számoljon, aki ebben gondolkodik

Január 1-jétől újra szélesebb körben válhat elérhetővé a kisadózó vállalkozások tételes adója, miután Kármán András pénzügyminiszter megerősítette, hogy a kormány visszaállítja a KATA korábbi rendszerének több elemét. A GKI Gazdaságkutató gyorselemzése szerint azonban a konstrukció nem ugyanabban a formában tér vissza, mint amely 2022 szeptemberéig működött.

A KATA 2013-ban indult azzal a céllal, hogy egyszerű és kiszámítható adózást biztosítson a mikrovállalkozások számára. Fénykorában mintegy 444 ezer vállalkozó használta az adózási formát, amely évente közel 200 milliárd forintos bevételt hozott a költségvetésnek.

A rendszer 2022-es átalakítása jelentős változásokat hozott. Az új szabályok lényegében csak a főállású, magánszemélyeknek számlázó egyéni vállalkozók számára hagyták meg a KATA lehetőségét. A szigorítás hatására a KATA-sok száma 444 ezerről mintegy 145 ezerre csökkent, 35 ezer vállalkozás megszűnt, további 264 ezer pedig más adózási formára váltott.

A most bejelentett rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy ismét lehetővé válhat a cégeknek történő számlázás. A kormány ugyanakkor olyan szabályozást ígér, amely megakadályozza a bújtatott foglalkoztatást és a korábbi visszaéléseket. A részletszabályok egyelőre nem ismertek, a végleges jogszabálytervezet várhatóan 2026 és 2027 fordulóján készülhet el.

A GKI becslése szerint az új KATA közvetlenül 300-350 ezer vállalkozót érinthet. Közülük 250-270 ezren lehetnek olyan korábbi KATA-sok, akik a kedvezőbb feltételek hatására visszatérhetnek a rendszerbe. Különösen az informatikai, fordítói, tanácsadói és kreatív szektorban lehet jelentős a visszaváltási hajlandóság, ahol a megbízók döntő többsége vállalat.

Az elemzés szerint ugyanakkor több kockázat is fennáll. Ha az új szabályozás nem tartalmaz megfelelő korlátokat, ismét megjelenhet a munkaviszonyok vállalkozói szerződésekkel történő kiváltása. Ez különösen a logisztikában, a kereskedelemben és a gyártóiparban jelenthet problémát, ahol korábban magas volt a KATA-s foglalkoztatás aránya.

A GKI arra is felhívja a figyelmet, hogy a változás statisztikai hatásokkal járhat a munkaerőpiacon. Ha egyes munkaviszonyok vállalkozói jogviszonnyá alakulnak, a foglalkoztatottak száma papíron csökkenhet, miközben a tényleges munkavégzés volumene változatlan marad.

Az sem biztos, hogy minden korábbi KATA-s vállalkozó visszatér majd. Az elmúlt négy évben sokan alkalmazkodtak az átalányadózáshoz, új üzleti modellt alakítottak ki vagy könyvelői rendszert építettek fel. A visszatérésről várhatóan a havi tételes adó összege, a bevételi korlátok és az adminisztrációs terhek végleges szintje dönt majd.

A rendszer sikerét három nyitott kérdés határozhatja meg: mekkora lesz a tényleges visszatérési hajlandóság, hogyan viszonyul majd az új KATA az átalányadózáshoz, valamint milyen eszközökkel tudja a szabályozás megakadályozni a bújtatott foglalkoztatást. A válaszok csak a részletszabályok megjelenése után lesznek egyértelműek.