Mára alig kér valaki az egykori slágerhitelből: hiába kamatmentes, földbe állt a konstrukció

A munkáshitel bevezetésekor az akkori kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy a felsőoktatásban nem tanuló, dolgozó fiatalok is kedvező életkezdési támogatáshoz jussanak. A konstrukció 2025 januárjában indult, akár 4 millió forintos, szabad felhasználású, kamatmentes hitelt kínálva a 17 és 25 év közötti fiatalok számára. A kabinet becslése szerint akár 300 ezer fiatal is élhetett volna a lehetőséggel.

A program indulása látványos volt, hiszen az MNB szerint a bevezetést követő első hetekben mintegy 9 ezer igénylés érkezett be, az átlagos hitelösszeg megközelítette a 3,9 millió forintot, vagyis a legtöbben a maximálisan felvehető összeghez közeli kölcsönt kértek. A kérelmek 12-13 százalékát utasították el, miközben több mint 2600 folyósítás már az első hónapban megtörtént.

A kezdeti roham után az érdeklődés gyorsan visszaesett. A Bankmonitor tavaly év végi elemzése szerint az online keresési aktivitás néhány hét alatt mintegy 75 százalékkal csökkent az induláskori szintről. 

A visszaesés mögött részben az állhat, hogy a potenciális ügyfélkör jóval szűkebbnek bizonyult a vártnál. A munkáshitel ugyanis kizárólag olyan fiatalok számára érhető el, akik nem rendelkeznek diplomával, nem vesznek részt felsőoktatási képzésben, dolgoznak vagy vállalkoznak, valamint megfelelnek a banki hitelbírálati feltételeknek is. A program egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy valóban eléri-e azt a társadalmi réteget, amelynek szánták.

Argyelán József szerint a munkáshitel iránti érdeklődés érdemben elmaradt a program indulásakor várttól. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kormányzati várakozások között akár 500 milliárd forintos hitelkihelyezés is szerepelt, ehhez képest a konstrukció első öt negyedévében mintegy 193,7 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a pénzintézetek. Hozzátette, hogy az induláskor tapasztalt erős kereslet gyorsan lecsengett, vagyis a program már túl van a kezdeti felfutási időszakon.

A Bankmonitor adatait támasztja alá az MNB jelentése is, amely szerint a munkáshitel indulása után gyorsan megjelent a kereslet a konstrukció iránt. Már 2025 első negyedévének végére több mint 15 ezer szerződést kötöttek a bankok, összesen mintegy 59 milliárd forint értékben.

2025 júniusának végéig már több mint 31 ezer fiatal vett fel munkáshitelt, a szerződött állomány pedig elérte a 106,77 milliárd forintot. A növekedés ezt követően is folytatódott, ugyanakkor az induláskori lendület fokozatosan mérséklődött. Az MNB statisztikái alapján 2026 első negyedévének végéig közel 56 ezer szerződés jött létre, összesen 193,71 milliárd forint értékben.

A Bankmonitor elemzője szerint az igénylők túlnyomó többsége a maximálisan felvehető 4 millió forintos összegre pályázik. Ezt jól mutatja, hogy a szerződések átlagos összege hónapok óta megközelíti a 3,9 millió forintot.

A munkáshitel lakásvásárlási célra is vonzó lehet, mivel a kölcsön összegének 75 százaléka önerőként beszámítható egy lakáshitel mellé. Argyelán József ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a célcsoport jövedelmi helyzete sok esetben nem teszi lehetővé egy magasabb értékű ingatlan megvásárlását. Az indulást követő első négy hónapban az adósok 22,5 százaléka jelölte meg lakásvásárlást vagy építést hitelcélként, ez az arány azonban az ingatlanárak emelkedése miatt azóta mérséklődhetett.

A szakértő szerint a munkáshitelt viszonylag ritkán kombinálják más hitelkonstrukciókkal. A Bankmonitor tapasztalatai alapján a fiatal érdeklődők körében nem jellemző, hogy egyszerre több hitelt is igényelnének, részben azért, mert sokan még nem felelnek meg más konstrukciók feltételeinek.

Pénzügyi szempontból Argyelán József az életkezdést szolgáló célokat tartja a legindokoltabbnak. Ilyen lehet például a munkavállaláshoz kapcsolódó lakhatási költségek finanszírozása, egy vállalkozás elindítása vagy akár egy olyan autó megvásárlása, amely a munkavégzést segíti. Emellett a szakértő szerint a meglévő, magas kamatozású hitelek kiváltására is jó lehetőséget jelenthet a kamatmentes kölcsön.

A munkáshitellel kapcsolatban több félreértés is gyakran előfordul. Az egyik legfontosabb, hogy sok érdeklődő nincs tisztában azzal, hogy a kamatmentesség feltételeként a hitelfelvevőnek öt éven keresztül Magyarországon kell élnie és dolgoznia. Szintén gyakori tévhit, hogy a konstrukció pályakezdők számára automatikusan elérhető. A valóságban azonban az igényléshez legalább három hónapos TB-jogviszonyra, meglévő munkaviszonyra és megfelelő jövedelemre van szükség 

- hangsúlyozta az elemző.

Ha belegondolunk akkor a röghözkötés nagyon is eltántorító lehet sok fiatal számára, hiszen a pályája kezdetén sok magyar fiatal nem tudhatja még, miként alakul a karrierje. Ez a kikötés viszont megakasztja a fiatalok kedvét, hogy ezzel a konstrukcióval éljen, hiszen a kamatmentes hitelből könnyen komoly tartozás lesz, ugyanis ennek a feltételnek a megszegése, akár egymillió forintos büntetést is vonhat maga után. 

Mit mondanak a bankok?

A K&H Bank adatai szerint a munkáshitel bevezetése óta több mint 30 milliárd forint értékben folyósítottak ilyen konstrukciót az ügyfelek számára. Az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg megközelítette a 3,9 millió forintot, ami arra utal, hogy az igénylők többsége a maximálisan elérhető 4 millió forinthoz közeli összeget veszi fel.

A hitel felhasználási céljait tekintve a legnépszerűbbnek az autóvásárlás bizonyult, az ügyfelek 41 százaléka jelölte meg ezt a célt. A második helyen az ingatlancélok állnak 24 százalékos aránnyal. A bank tapasztalatai szerint ugyanakkor a munkáshitelt jellemzően nem lakásvásárlási önerőként használják fel, annak ellenére, hogy a konstrukció erre is lehetőséget biztosít.

Regionális bontásban a legtöbb igénylés Budapestről érkezik, ugyanakkor a főváros súlya a munkáshitel esetében kisebb, mint a személyi kölcsönök piacán. Ez arra utalhat, hogy a konstrukció iránt vidéken erősebb az érdeklődés, mint a hagyományos fogyasztási hitelek esetében

- jegyezte meg a pénzintézet.

A K&H Bank szerint az indulást követően fokozatos lassulás figyelhető meg a keresletben. Bár februárban és márciusban átmeneti élénkülést tapasztaltak, az elmúlt hónapokban ismét mérséklődött az érdeklődés a munkáshitel iránt.

Önerőre megy a hitel?

Az OTP Bank adatai szerint a munkáshitel 2025. januári indulása óta több tízezer ügyfél vette igénybe a konstrukciót, a kihelyezett hitelállomány pedig meghaladta a 85 milliárd forintot. A pénzintézet tapasztalatai alapján az ügyfelek többsége a maximálisan elérhető hitelösszeget igényli, az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg ugyanis megközelíti a 4 millió forintos plafont.

A pénzintézet elmondása szerint sokan lakáscélokra, például önerő-kiegészítésre vagy felújításra fordítják az összeget, míg mások jogosítvány megszerzésére, gépjárművásárlásra, képzések finanszírozására vagy vállalkozásindításra használják fel. Az is előfordul, hogy az ügyfelek meglévő hiteltartozásaikat váltják ki a kamatmentes kölcsön segítségével. 

Hozzátették azt is, hogy

• tapasztalataik szerint a munkáshitel egy része valóban megjelenik a lakásvásárlásoknál önerő-kiegészítésként, ugyanakkor ennek pontos arányáról nem áll rendelkezésre adat.
• Területi bontásban a bank nem lát jelentős regionális eltéréseket az igénylésekben, bár a kelet-magyarországi régiók enyhén felülreprezentáltak az országos átlaghoz képest.

A kereslet alakulását illetően az OTP Bank is azt tapasztalta, hogy a konstrukció indulását követően rendkívül erős érdeklődés mutatkozott a munkáshitel iránt. Ezt követően a kereslet mérséklődött, majd az elmúlt hónapokban egy stabilabb, kiegyensúlyozottabb szint alakult ki a piacon.

Nincs kiemelkedő térség

A Gránit Bank szerint a munkáshitel a bevezetése óta is népszerű konstrukciónak számít a célcsoport körében, a pénzintézet jelentős számú igénylést fogadott be és folyósított. A bank konkrét kihelyezési összeget nem közölt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a termék iránt 2026-ban is folyamatos a kereslet.

A pénzintézet tapasztalatai alapján az ügyfelek döntő többsége a maximálisan elérhető 4 millió forintos hitelösszegre nyújtja be kérelmét. A ténylegesen jóváhagyott összeg ugyanakkor egyedi hitelbírálat és jövedelemvizsgálat eredményeként ennél alacsonyabb is lehet.

Az ügyfelek visszajelzései alapján a kölcsönt gyakran fordítják gépjárművásárlásra, utazásra, lakhatási körülményeik javítására vagy egyéb nagyobb értékű személyes kiadások finanszírozására. A Gránit Bank tapasztalatai szerint a lakásvásárlási önerőként történő felhasználás jelenleg nem tartozik a meghatározó hitelcélok közé. A regionális különbségek a bank digitális működési modellje miatt kevésbé érzékelhetők. Mivel a szolgáltatások elsősorban online csatornákon keresztül érhetők el, az érdeklődések és igénylések az ország teljes területéről érkeznek, jelentősebb földrajzi koncentráció nélkül.

A kereslet alakulását illetően a Gránit Bank is azt tapasztalja, hogy a termék indulását kísérő kiemelkedően magas érdeklődés idővel mérséklődött, ugyanakkor a munkáshitel továbbra is stabil helyet foglal el a fiatal munkavállalók finanszírozási döntései között.

A bankok válaszai alapján a munkáshitel legtipikusabb igénylője nem a lakásvásárlásra készülő fiatal, hanem az olyan munkavállaló, aki autóvásárláshoz, önálló életkezdéshez, lakhatási kiadásokhoz vagy személyes céljai megvalósításához keres forrást. Az is egyértelműen látszik, hogy az ügyfelek szinte kivétel nélkül a maximális hitelösszegre pályáznak, miközben az induláskori kiugró kereslet mára mérséklődött. Így kijelenthető, hogy a munkáshitel részben elérte a célját, de korántsem tudott annyi fiatalt megmozgatni, mint amennyire számítottak.