Döntött a kormány: kötelező NAV-ellenőrzés jön rengeteg magyarnak – ez nyithatja ki a kaput az uniós pénzek előtt

Egy Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett javaslat felszámolja az adóelkerülési kiskapukat, kivezeti a nagyvállalati és alapítványi kiváltságokat, miközben jelentős integritási, korrupcióellenes és adminisztrációcsökkentő intézkedéseket vezet be.

A törvényjavaslat benyújtásáról Magyar Péter videóüzenetben tájékoztatta a közvéleményt. Kiemelte, hogy a módosításokkal egyszerűbbé, átláthatóbbá és igazságosabbá teszik a hazai adórendszert. A cél az, hogy minden befektetőre azonos szabályok vonatkozzanak, és megszűnjenek a globális nagyvállalatokat, a kiváltságos gazdasági szereplőket, valamint a politikai alapítványokat indokolatlanul előnyben részesítő adókedvezmények.

Az intézkedéscsomag szorosan kapcsolódik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez (RRF). A 2026 májusában kötött politikai megállapodás alapján – az eddig blokkolt uniós források hazahozatala érdekében – Magyarország vállalta, hogy 2026 augusztusáig megszünteti a bizalmi vagyonkezelés személyi jövedelemadó-mentességét, szűkíti a társasági adókedvezményeket, egységesíti a kiskereskedelmi adó feltételeit, és csökkenti az adónemek számát. A mostani módosítás nem az általános adókulcsokat változtatja meg, hanem célzottan egyes, jól lehatárolható adózói csoportok kedvezményeit rendezi át.

Jelentős szigorítás várható a bizalmi vagyonkezelés (BVK) és a magánalapítványok terén. Bár a vagyon átadása továbbra sem keletkeztet azonnali adófizetési kötelezettséget, és a már adózott eredeti tőke adómentesen visszakapható, a vagyonkezelés során realizált hozam és értéknövekedés már adókötelessé válik.

A vagyon kiadásakor szigorú sorrendet kell alkalmazni, amely szerint először a hozamot, majd a felértékelődést kell kiadottnak tekinteni, és csak ezután következhet az adómentes tőkerész. Külön szabályok vonatkoznak a kriptoeszközökre is, amelyeknek a vagyonkezelésbe adása már önmagában is ügyletnek minősül.

A BVK-szabályozás legszigorúbb eleme a kötelező hatósági ellenőrzés bevezetése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célzottan vizsgálja majd a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett konstrukciókat. Különösen azt ellenőrzik majd, hogy mi volt a vagyonrendelés tényleges gazdasági célja, és nem csupán adóelkerülésre irányult-e az ügylet. 2028-tól a NAV az elévülési időn belül minden bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt átvilágít. A vagyonkezelőknek emellett éves, részletes adatszolgáltatási kötelezettségük lesz, amely alapján egy központi NAV-adatbázis jön létre.

A társasági adózásban kivezetik a gyorsan növekvő vállalkozásoknak szóló növekedési adóhitelt, amelyből 2027-től már nem keletkezhet új. Ugyancsak megszűnnek a műemlékek felújításához kapcsolódó adókedvezmények a 2026-os adóév után. Drasztikusan szűkülnek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) kiváltságai is, amelyek 2027 augusztusától elveszítik társaságiadó-mentességüket, valamint csökken a támogatásuk után járó adóalap-kedvezmény is.

Kivételt képeznek az egyházi fenntartású egyetemek, amelyeknél megmarad a 300 százalékos kedvezmény, miközben a HUN-REN támogatása továbbra is elismert költségnek minősül. A látvány-csapatsportok támogatási rendszere ugyanakkor változatlan marad.

A kiskereskedelmi adónál 2026-tól eltörlik a kapcsolt vállalkozások árbevétel-összeszámítási szabályát. Ez kedvezhet a franchise-rendszereknek és a több különálló jogi személyre tagolt hálózatoknak, hiszen így alacsonyabb progresszív adósávba kerülhetnek, miközben az egységes társaságként működő láncok relatív adóterhelése magasabb maradhat.

A vállalatok számára a csomag legnagyobb könnyítése a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges, 2023. októberi hatállyal történő eltörlése. Az eddig befizetett összeget a NAV kérelemre visszatéríti, ami nagyságrendileg 289 milliárd forintos kiesést jelent a költségvetésnek. Ezzel párhuzamosan megszűnik a kvótaátadások után fizetendő tranzakciós díj is. Ugyanakkor 2026 októberétől a "szennyező fizet" elv jegyében a duplájára emelkednek a levegőterhelési díjtételek.

Az adminisztráció csökkentése és az adónemek számának ritkítása érdekében 2027-től megszűnik a települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás és a bevándorlási különadó. A kormány emellett elhalasztja a befogadott számlákra vonatkozó, eredetileg 2026 nyarától tervezett szigorúbb adatszolgáltatási szabályok bevezetését. Megváltozik viszont az Európai Unión kívülről érkező csomagok vámkezelése, mivel megszűnik a 10 euró alatti vám- és áfaösszegek elengedésére vonatkozó könnyítés.

A törvényjavaslat jelentős strukturális és személyi változásokat is tartalmaz. A NAV elnöke elveszíti államtitkári rangját, a jövőben határozatlan idejű munkaviszonyban álló vezetőként a miniszter nevezheti ki és mentheti fel.

Az adócsomag kiemelten kezeli az állami integritás kérdését. Amennyiben az Integritás Hatóság megállapítja, hogy egy politikai felsővezető – aki nem országgyűlési képviselő – valótlan vagyonnyilatkozatot tett, a jelentés alapján az Országgyűlés elnöke automatikusan, mérlegelés nélkül kezdeményezi az összeférhetetlenség kimondását.

Szigorítják a KEKVA-k irányítását is, így egy személy a tisztséghalmozás elkerülése érdekében legfeljebb egyetlen kuratóriumba vagy felügyelőbizottságba jelölhető újra. A hivatalban lévő kuratóriumi tagoknak napokon belül új összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük, amelyeket az Integritás Hatóság és az Állami Számvevőszék haladéktalanul átvizsgál, és szabálytalanság esetén kezdeményezheti a tisztségek megszüntetését.