Magyarország itt is brutálisan le van maradva: rengeteg bevételtől esnek el a cégek ennek hiányában

Pomázi Gyula a Szellemi alkotások tudatos védelme címmel megrendezett tanácskozáson kiemelte: az ötletből lesz az üzleti érték. Mindig a legmodernebb eszközök és márkák oltalmazása jelentette a legnagyobb feladatot az intézmény 125 éves történetében. A magyar kreativitásnak jelentős múltja van - húzta alá.

Egy oltalom használata 10 százalékos növekedési többletet jelent, az oltalmak együttes használata pedig akár 30 százalékkal is növelheti a cégek gazdasági növekedési esélyeit - fejtette ki, hozzátéve: ez utóbbiban kell gondolkodni. 

A magyar oltalmak száma a kkv-kra vetítve alig haladja meg a 3 százalékot, szemben az uniós átlag 8,8 százalékával.

Kína 60 ezer nemzetközi szabadalmi bejelentést tett, ebben az örök első lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Magyarország 248 nemzetközi szabadalmi bejelentéssel rendelkezik, ami növekedés a 2019-es 215-höz képest. A nemzetközi piacra lépés fontos feltétele az oltalom biztosítása. Megjegyezte: a befektetők számára vonzóbbak az oltalmakkal rendelkező vállalkozások, az oltalom monopoljogot teremt, véd a hamisítás ellen. A fejlesztésekkel foglalkozó cégek 10 millió forintonként 1 millió forintot spórolhatnak a k+f minősítésekkel megszerezhető adókedvezményekkel a társasági adónál - mutatott rá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oltalmazást segítő támogatások széles köre elérhető a cégeknek.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szellemi értékek hasznosulását szolgáló intézményrendszert építenek ki. Az innovációs ökoszisztéma építésének kiemelt színterei lettek a tudományos és innovációs parkok, az egyetemi innovációs ökoszisztéma, a kompetencia központok, vagy a nemzeti laboratóriumok, mindenütt a hazai tudásvagyon hasznosulását helyezik előtérbe. Az egyes színtereken különféle felhívások, pályázatok állnak rendelkezésre - sorolta.