Itt a megoldás a munkaerőhiányra: még állami támogatás is jár hozzá

A munkáltatók számára a legnagyobb anyagi ösztönzést hosszú évek óta a rehabilitációs hozzájárulás jelenti. Ha ugyanis egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát nem tölti fel megváltozott munkaképességű munkatársakkal, a hiányzó létszám után munkavállalónként rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie. Ez az összeg a tavalyi 964 500 forintról idén évi 1 147 500 forintra (a minimálbér kilencszeresére) emelkedett, ami 19 százalékos munkáltatói tehernövekedést jelent.

 - mondta Balog Lajos, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetője. Tíz éve ez az érték még csaknem elérte a 90 ezer főt, idén akár 60 ezer alá is csökkenhet.

A fenti álláshelyek betöltését az is ösztönözheti, hogy egy törvénymódosítás nyomán rehabilitációs kártyára - a korábbi körön felül - immár azok is jogosultak, akiknek a rehabilitációja nem javasolt (B2 és C2 minősítési csoport). A rehabilitációs kártyával rendelkező személyek foglalkoztatása mentesíti a foglalkoztatót a szociális hozzájárulási adó befizetésétől. A kedvezményesen foglalkoztatható személyek körének jelentős bővülése növeli az esélyét annak, hogy a munkaadók betöltetlen álláshelyeikre a megváltozott munkaképességűek köréből találjanak megfelelő jelöltet.

Az egyre szélesebb körben jelentkező munkaerőhiány önmagában is segíti a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését: egyre több munkáltató tapasztalja, hogy megfelelő kiválasztási folyamatok nyomán ez a kör is kiválóan alkalmas teljes értékű munka elvégzésére. Ezért arra számítunk, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén meghaladja a 30 százalékot, ami azonban még mindig elmarad az EU 50 százalék körüli értékétől.

Kedvező fejlemény, hogy az egyszerűbb fizikai munkakörök mellett egyre több diplomás pozíciót is meghirdetnek a megváltozott munkaképességűek számára. Továbbra is probléma ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás aránya országrészenként erős különbségeket mutat: míg ez az érték Nyugat-Magyarországon és Budapesten igen magas, addig Dél-Dunántúlon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és az Alföld keleti és déli részén továbbra is jelentős számú megváltozott munkaképességű álláskereső található.