Kevesebb a termés, drágább lesz a bor!

A főtitkár elmondta: tavaly körülbelül 3,3 millió hektoliter bor származott a szüretből, míg az idén ez a mennyiség 2,0-2,5 millió hektoliter közé tehető. A tetemes csökkenés a szélsőséges időjárással magyarázható, ami miatt igen változó lesz a bor minősége még egyes borvidékeken belül is.

Horváth Csaba szerint a bor átlagosan gyengébb évjárata miatt indokolt a cukortartalom mesterséges javítása. Ezt az Európai Unió már engedélyezte Magyarország számára a múlt hónapban (az engedély azonban még nem érkezett meg). A magyar szőlősgazdák és borászok helyzetét tovább rontja az a tény, hogy más országokban is a hazánkéhoz hasonló helyzet alakult ki. Így Magyarországon megjelentek a környező országok felvásárlói, akik konkurenciát jelentettek a magyar felvásárlók számára. 

Szepsy István borász szerint ahhoz, hogy a magyar bor nagyobb piacképességű legyen, a szőlőtermelőknek és a borászoknak is össze kellene fogniuk. A magyar természeti adottságok ugyanis kitűnő lehetőséget teremtenek a jó bor előállítására, és megvannak a megfelelő magyar fajták is mindehhez. 

Ennek ellenére a magyar borok kevésbé ismertek és elismertek a világban, ez igaz az úgynevezett tömegtermelésre és a csúcskategóriás borokra is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a piramis csúcsán lévő termékek nem jelentenek elégséges húzó hatást, hogy a magyar borok versenyképesebbek legyenek a világpiacon. Annak érdekében, hogy a helyzet megváltozzon, fontosnak mondta a marketing tevékenység élénkítését. 

Ezen a véleményen van Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára is. A hivatal a bormarketing élénkítése érdekében rendeletmódosítást készített. A bormarketinggel kapcsolatos felelős döntéseket átvállalja a minisztérium a gyakorlatban egyébként sem működő Bormarketing Bizottságtól. Ezen felül jelentősebb hatáskört ad az Agrármarketing Centrum számára azért, hogy megváltoztassa a viszonyrendszert a bormarketing körül a jobb működés érdekében.