Óriási viharokra figyelmeztetnek: durva, ami Magyarországra várhat, villámárvíz sem kizárt

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy tavasztól egészen őszig bármikor kialakulhatnak felhőszakadással járó viharok. Ilyenkor rövid idő alatt olyan mennyiségű csapadék hullhat le, amelyet sem a talaj, sem a vízelvezető rendszer nem képes elnyelni vagy elvezetni. Ha egy órán belül négyzetméterenként több mint 25 liter eső esik, már fennáll a villámárvizek kialakulásának veszélye. Nyáron a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a hosszabb száraz időszakok után a talaj nehezebben szívja fel a vizet.

A villámárvizek különösen veszélyesek, mert rendkívül gyorsan alakulnak ki. Az OKF szerint ezek ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni, a károk inkább tudatos magatartással mérsékelhetők. Az alacsonyabban fekvő utcákon, tereken könnyen összegyűlhet a víz, a lejtős területeken pedig hirtelen megindulhat az ár. Emiatt sem gyalog, sem járművel nem ajánlott áthaladni az elöntött útszakaszokon.

Sokan alábecsülik a veszélyt, pedig már néhány centiméter magasan hömpölygő víz is komoly kockázatot jelenthet. A villámárvizek elmozdíthatják a csatornafedeleket, miközben a zavaros víz alatt nem látható, milyen akadályok vagy mélyedések rejtőznek. Az OKF arra figyelmeztet, hogy gyalogosan vagy kerékpárral sem szabad átvágni az ilyen szakaszokon, mert az erős vízfolyás könnyen felboríthatja az embert.

Az autósok számára még nagyobb lehet a kockázat. A katasztrófavédelem szerint ha egy átlagos személyautó térdig érő vízbe hajt, komoly műszaki károk keletkezhetnek. Az elektromos rendszerek meghibásodhatnak, a motorba jutó víz pedig akár teljes motorcserét is szükségessé tehet. Ezért a szakemberek minden esetben azt javasolják, hogy az autósok keressenek alternatív útvonalat, ha elöntött útszakasszal találkoznak.

- hívta fel a figyelmet a hatóság. 

A nyári zivatarok nemcsak a közlekedést veszélyeztetik, hanem az ingatlanokat is. A heves esőzések után gyakoriak a vízzel elöntött pincék és alagsorok. Ilyenkor sokan azonnal szivattyúzni kezdenek, ami azonban nem mindig jó megoldás. Az OKF szerint a víz túl korai eltávolítása akár az épület szerkezetét is veszélyeztetheti, mert az utánpótlódó víz alámoshatja az alapokat. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a szivattyúzással érdemes megvárni, amíg a felhőszakadás véget ér és megszűnik a vízutánpótlás.

A megelőzésben az ingatlantulajdonosoknak is fontos szerepük van. A házak előtti vízelvezető árkok rendszeres tisztítása, a szemét és a növényzet eltávolítása jelentősen javíthatja a vízelvezetés hatékonyságát, és csökkentheti a villámárvizek kialakulásának esélyét.

Nem csak a lezúduló eső jelent veszélyt. A villámlással járó zivatarok idején különösen fontos a megfelelő óvintézkedések betartása. Az OKF szerint érdemes figyelni, mennyi idő telik el a villámlás és a mennydörgés között. Ha ez az idő 15 másodpercnél rövidebb, akkor a vihar már nagyon közel van, ezért azonnal fedett helyre kell húzódni. A legbiztonságosabb menedéket egy épület jelenti, de az autó és a tömegközlekedési eszközök is megfelelő védelmet nyújtanak.

Mit tegyünk, ha elkap minket a vihar?

A nyári hónapokban sokan a tavak és strandok partján pihennek, ezért a viharjelzések figyelése is különösen fontos. A Balatonnál, a Velencei-tónál és más nagy tavaknál működő viharjelző rendszerek jelzéseit minden esetben komolyan kell venni. Másodfokú viharjelzés esetén azonnal el kell hagyni a vizet és biztonságos helyre kell vonulni.

A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy villámlás idején kerülni kell a magányosan álló fákat, kilátókat, villanyoszlopokat és más magas objektumokat. Otthon pedig célszerű kihúzni az elektromos készülékeket a konnektorból, mert a villámcsapás okozta túlfeszültség komoly károkat tehet bennük. A nyári viharok ugyan nem előzhetők meg, de a meteorológiai riasztások figyelésével és néhány alapvető szabály betartásával jelentősen csökkenthető a személyi sérülések és az anyagi károk kockázata.

Több mint 10 ezer riasztás

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a katasztrófavédelem adatai alapján 2025-ben összesen 10 839 alkalommal kellett viharkárok miatt beavatkozniuk a tűzoltóknak. Az év során nyolc olyan komolyabb viharrendszer vonult át az országon, amely tömeges károkat okozott, összesen 1607 ingatlan sérült meg.

A legsúlyosabb esemény kétségtelenül a július 7–8-i viharegyüttes volt, amelyet már most az elmúlt 15 év legerősebb magyarországi viharaként emlegetnek. A két nap alatt összesen 8974 beavatkozás történt, 1447 épület sérült meg, a károk felszámolása pedig egészen július 15-ig elhúzódott. Csak július 7-én 2632 alkalommal kellett kivonulniuk a tűzoltóknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Húzós időszak vár a magyar családiház-tulajokra: keményen fizethet, akinek ilyen tető van a feje fölött

A 2025-ös viharszezon különösen súlyosra sikerült, ezt jártuk körbe biztosítók segítségével.

A leginkább érintett térség Hajdú-Bihar vármegye volt, ahol a viharkárok 21,9 százaléka keletkezett. Ezt követte Csongrád-Csanád (13,2%), Budapest (13,1%), Pest (11%) és Békés vármegye (8,6%). A legkevesebbszer Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas vármegyékből riasztották a katasztrófavédelem munkatársait.

A viharkárok túlnyomó részét kidőlt fák okozták: az esetek 85,8 százalékában emiatt riasztották a tűzoltókat. Emellett rengeteg tetőszerkezet sérült meg, illetve kéményeket bontott meg a szél (7,5%), illetve veszélyesen lógó tárgyakat kellett eltávolítani (5,5%). Az esetek 0,8 százalékában pincékben, alagsorokban, mélygarázsban felgyülemlett víz miatt hívták a tűzoltókat. Ezek mellett villámárvízen áthajtó, vagy árokba csúszott autósokat is mentettek a tűzoltók, ez az esetek 0,5 százalékát tette ki.