Rengeteg magyar háztulaj sétál önként a csapdába: milliókat bukhatnak haláleset, válás után egyetlen mulasztás miatt

A lakásbiztosítás a legtöbb magyar háztartásban alapvető pénzügyi védelemnek számít, ám kevesen tudják, mi történik a szerződéssel akkor, ha megváltoznak a tulajdonviszonyok, például válás vagy haláleset miatt. A Pénzcentrum Barta Nándor ingatlanjogászt kérdezte arról, milyen jogi és gyakorlati szabályok vonatkoznak ezekre a helyzetekre, mire kell figyelniük a tulajdonosoknak és örökösöknek, illetve milyen buktatók merülhetnek fel, ha nem rendezik időben a biztosítási szerződést.

Válás esetén a lakásbiztosítás nem szűnik meg automatikusan, a szerződés főszabály szerint változatlan feltételekkel fennmarad, azonban a tulajdonviszonyok rendezése miatt több esetben szükség lehet a módosítására is, hívta fel a figyelmet Barta Nándor ingatlanjogász. A szakértő szerint ha a válást követő vagyonmegosztás során az ingatlan tulajdonjoga az egyik félhez kerül, maga a biztosítási fedezet automatikusan átszállhat az új tulajdonosra, amennyiben ő a tulajdonosváltás előtt is birtokban volt, vagyis életvitelszerűen ott lakott az ingatlanban.

Ez azt jelenti, hogy a biztosítási védelem nem szakad meg pusztán azért, mert megváltozik a tulajdonos személye, tehát az ingatlan továbbra is biztosítva marad

– fogalmazott Barta Nándor.

Az ingatlanjogász ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fontos különbséget tenni a biztosítási fedezet fennmaradása és a szerződő személye között. Míg a biztosítási védelem automatikusan tovább élhet, addig az már nem történik meg automatikusan, hogy az új tulajdonos lép a szerződő fél helyébe.

A szerződői pozíció átvételéhez az új tulajdonosnak írásban kell jeleznie a biztosító felé, hogy be kíván lépni a szerződésbe. Ehhez külön biztosítói hozzájárulás nem szükséges, de a bejelentés elengedhetetlen

– emelte ki, hozzátéve: a díjfizetési kötelezettségek szintén fontos szerepet kapnak a tulajdonosváltáskor. Barta Nándor szerint az átszállás időpontjában esedékes díjakért a korábbi és az új tulajdonos egyaránt felel, ezt követően azonban már az új tulajdonosnak kell gondoskodnia a biztosítás folyamatos fizetéséről.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy tulajdonosváltás után egyik fél sincs véglegesen a meglévő biztosítási szerződéshez kötve. Az új tulajdonos és a biztosító is jogosult arra, hogy a tulajdonosváltás tudomásra jutását követő 30 napon belül, írásban, 30 napos felmondási idővel megszüntesse a szerződést.

„Sokan azt gondolják, hogy elég, ha a biztosítás egyszer meg lett kötve, és utána nincs vele teendő, de válás után ez komoly problémákat okozhat” – mondta a szakértő.

Barta Nándor szerint különösen nagy gondot jelenthet, ha a biztosító nyilvántartásában továbbra is mindkét korábbi házastárs szerepel tulajdonosként, miközben a valóságban már csak az egyikük birtokolja az ingatlant. Ilyen esetben egy esetleges kárrendezés jelentősen elhúzódhat vagy adminisztratív akadályokba ütközhet. Emellett a válás során gyakran újraértékelik az ingatlan értékét a vagyonmegosztás részeként, ami arra is rámutathat, hogy a meglévő biztosítási összeg már nem tükrözi a lakás aktuális piaci értékét.

Ha az ingatlan értéke időközben jelentősen emelkedett, de a biztosítási összeg ezt nem követte le, könnyen alulbiztosítottság alakulhat ki. Ez azt jelenti, hogy egy káreseménynél a biztosító nem a teljes kárt téríti meg, hanem csak arányosan fizet

– figyelmeztetett az ingatlanjogász.

Komoly vitákat okozhat válás után, hogy kit illet a kártérítés

A lakásbiztosítások esetében alapvető jelentőségű a biztosítási érdek fennállása, vagyis biztosítási szerződést az köthet, illetve kártérítésre az jogosult, akinek érdeke fűződik az adott ingatlan megóvásához, hívta fel a figyelmet Barta Nándor ingatlanjogász. Közös tulajdon esetén ez az érdek mindkét tulajdonosnál fennáll, függetlenül attól, hogy életvitelszerűen ki lakik az adott ingatlanban.

A szakértő szerint ha egy közös tulajdonban lévő, biztosított ingatlanban keletkezik kár, a biztosító főszabály szerint a tulajdonostársak között, tulajdoni hányaduk arányában köteles megosztani a kártérítést.

Hangsúlyozta, hogy a tényleges kifizetés módja ugyanakkor nagyban függ attól, miként szerepelnek a felek a biztosítási szerződésben. Általános gyakorlat, hogy a biztosító annak utalja a kártérítést, aki szerződőként szerepel a kötvényben, vagyis akinek a nevén van a biztosítás.

Ez problémát okozhat olyan esetekben, amikor a szerződés például az egyik volt házastárs nevén marad, miközben az ingatlan továbbra is közös tulajdonban van. Ilyenkor, ha az egyik fél kapja meg a teljes összeget, a másik tulajdonossal el kell számolnia. Amennyiben ez nem történik meg, a másik fél polgári jogi úton érvényesítheti igényét, például jogalap nélküli gazdagodásra vagy a közös tulajdon szabályaira hivatkozva.

Ha a biztosítási kötvényben mindkét fél tulajdonosként szerepel, a biztosító kérheti mindkettejük nyilatkozatát a kifizetéshez, vagy dönthet úgy is, hogy a kártérítést eleve a tulajdoni hányadok arányában osztja meg.

Az ingatlanjogász arra is kitért, hogy ha az ingatlant hitel terheli, a kártérítési összeg meghatározott limit felett sok esetben nem közvetlenül az ügyfélhez kerül. Ilyenkor a biztosító either a bank részére utalja az összeget, vagy a pénzintézet hozzájárulása szükséges a kifizetéshez annak érdekében, hogy az ingatlan fedezeti értéke fennmaradjon. Barta Nándor hozzátette, hogy ezek a szabályok az ingatlanra vonatkoznak, az ingóságok esetében eltérő elvek érvényesülnek. Egy károsodott bútor vagy háztartási gép esetén például nem a tulajdoni hányad, hanem az számít, hogy a vagyontárgy a válás utáni vagyonmegosztás alapján kinek a tulajdonába került.

Az alulbiztosítottság nagy veszély

A válás utáni időszakban a lakásbiztosításokkal kapcsolatban az egyik leggyakoribb probléma a díjnemfizetés miatti megszűnés, hívta fel a figyelmet Barta Nándor ingatlanjogász. Ez tipikusan akkor fordul elő, ha a korábbi szerződő fél elköltözik, megszünteti a banki csoportos beszedési megbízást, azonban a biztosítónál nem jelentik be a változást. Ilyenkor a biztosító a felszólítást a korábban megadott elérhetőségre küldi meg, és ha a díjat továbbra sem fizetik be, a szerződés a póthatáridő lejártával visszamenőlegesen megszűnik. Ebben az esetben, ha ezt követően történik káresemény, a biztosító már nem térít.

Barta Nándor szerint szintén komoly veszélyt jelenthet az alulbiztosítottság. A válást követő vagyonmegosztás során ugyanis gyakran újraértékelik az ingatlant, de ha a felek ezt nem követik le a biztosítási összeg módosításával, a biztosítás már nem fedezi teljes mértékben a valós értéket.

A szakértő példaként említette, hogy ha egy ingatlan aktuális értéke 60 millió forint, miközben a biztosítási kötvény továbbra is csak 40 millió forintos fedezetet tartalmaz, akkor egy 1 millió forintos káreseménynél a biztosító arányosan csökkentett összeget fizethet, vagyis ebben az esetben csak mintegy 666 ezer forintot.

További problémát okozhat a kártérítések kifizetésének elhúzódása is. Bár a biztosítási fedezet tulajdonosváltás esetén automatikusan átszállhat, a biztosító a gyakorlatban továbbra is a nyilvántartott szerződőnek vagy az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosnak teljesít.

• Ez különösen akkor vezethet nehézségekhez, ha az ingatlan már csak az egyik fél nevén szerepel, de a biztosítási kötvényben még mindkét korábbi házastárs fel van tüntetve.
• Ilyen helyzetben a biztosító akár vissza is tarthatja a kifizetést addig, amíg minden érintett fél nem nyilatkozik, ami elmérgesedett viszony esetén hosszú időre elhúzhatja a kárrendezést.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy hitellel terhelt ingatlanoknál a bankok különösen érzékenyen kezelik a biztosítás kérdését. A pénzintézetek ugyanis előírják a folyamatos és érvényes biztosítási fedezet fenntartását, zálogjogosultként pedig rendszeresen ellenőrzik annak meglétét.

Ha a biztosítás megszűnik, vagy a tulajdonosi adatokban eltérés keletkezik a hitelszerződéshez képest, az a bank részéről komoly következményekkel járhat: a pénzintézet akár büntetőkamatot is felszámíthat, súlyosabb esetben pedig a hitelszerződés felmondása is felmerülhet.

Mi történik halál esetén?

A lakásbiztosítás a szerződő fél halála esetén nem szűnik meg automatikusan, a biztosítási védelem továbbra is fennmarad annak érdekében, hogy az ingatlan a hagyatéki eljárás ideje alatt is biztosított maradjon, hívta fel a figyelmet Barta Nándor ingatlanjogász.

A szakértő szerint a biztosítási érdek és a fedezet a halál pillanatában az örökösökre száll át, vagyis a szerződésbe a hagyaték megszerzésére jogosult személy lép be. Ez azt jelenti, hogy a biztosító kockázatviselése változatlan marad, így ha a hagyatéki eljárás alatt például tűz vagy csőtörés történik, a biztosító továbbra is köteles helytállni.

Barta Nándor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a biztosítás fenntartásához az örökösök aktív közreműködése szükséges. A haláleset bejelentése után ugyanis a bankok jellemzően zárolják az elhunyt számláját, emiatt a korábbi csoportos beszedési megbízások sem teljesülnek.

Ha emiatt elmarad a díjfizetés, a biztosító póthatáridőt adhat, ennek eredménytelen letelte után pedig a szerződés megszűnhet. A szakértő szerint ezt elkerülendő bármelyik örökös jogosult a biztosítási díj befizetésére, amely később a hagyatéki eljárás során elszámolható.

- jegyezte meg az ingatlanjogász.

A kártérítés kapcsán Barta Nándor arra is kitért, hogy amennyiben nincs külön kedvezményezett megjelölve, a biztosítási összeg az örökösöket illeti meg öröklési arányuk szerint. Mivel azonban a hivatalos örökösi minőség csak a hagyatéki eljárás lezárásakor válik véglegessé, a biztosító sok esetben megvárja a jogerős hagyatéki végzést, vagy addig visszatartja a kifizetést.

Nem szűnik meg automatikusan 

A magyar jog alapján az öröklés a halál pillanatában automatikusan bekövetkezik, vagyis a lakásbiztosítás nem szűnik meg a szerződő halálával, hanem a biztosítási érdek és a kapcsolódó jogok az örökösökre szállnak át, mondta Barta Nándor ingatlanjogász. Ennek köszönhetően a biztosítási védelem folyamatos marad, így az ingatlan a hagyatéki eljárás ideje alatt is biztosított marad.

A szakértő szerint ugyanakkor fontos, hogy bár a jogutódlás automatikus, a biztosító erről nem szerez tudomást magától, ezért az örökösöknek mindenképpen jelezniük kell a változást. Ez azért is lényeges, mert a szerződő személyében bekövetkező változás bejelentésköteles körülménynek minősül.

Barta Nándor rámutatott, hogy gyakorlati problémát okozhat, ha a biztosítás díját korábban az elhunyt bankszámlájáról vonták. A haláleset bejelentése után ugyanis a számlát a bank zárolja, így a díjfizetés megszakadhat, ami végső soron a biztosítás megszűnéséhez vezethet.

• A szakértő szerint emiatt első lépésként az örökösöknek haladéktalanul be kell jelenteniük a halálesetet a biztosítónak,
• majd a hagyatéki eljárás lezárása után a jogerős hagyatékátadó végzés bemutatásával kezdeményezni kell a szerződés módosítását, hogy a kötvényen is átvezessék az új tulajdonos nevét.

Mint elmondta, az örökös nincs köteles automatikusan továbbvinni a meglévő biztosítást. Dönthet úgy is, hogy a szerződést változatlan feltételekkel fenntartja, de arra is lehetősége van, hogy a tulajdonosváltásra hivatkozva megszüntesse azt, és új biztosítást kössön.

Ha több örökös van, mindannyian tulajdoni hányaduk arányában válnak a szerződés részeseivé, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség jellemzően egyetemleges, vagyis a biztosító bármelyik örököstől követelheti a teljes díj megfizetését. Az ingatlanjogász kiemelte, hogy az örökléssel tehát nemcsak a biztosítási jogosultságok, hanem a kapcsolódó kötelezettségek is átszállnak az örökösökre, így a díjfizetési felelősség is őket terheli.