A legtöbb magyar borászat küzd a túlélésért, van viszont egy, amelyik rommá keresi magát

A 2025‑ös árbevételi adatok alapján nagyon szétnyílt a mezőny a legnagyobb hazai borászatok között. A La Fiesta bort forgalmazó Grape-Vine Bortermelő és Kereskedelmi Kft. továbbra is toronymagasan vezeti a listát, és még erre is rá tudott tenni: közel egy milliárddal nőtt az árbevétele, ami ebben a szektorban extrémnek számít. A másik véglet Dúzsi Tamás Pincészete, ahol a bevétel negyedével esett vissza, ami már nem egyszerű évjárathatás, hanem komoly piaci vagy működési nyomás jele. Ezek a szélsőségek jól mutatják, mennyire eltérően reagáltak a borászatok a 2025‑ös év kihívásaira.

A középmezőnyben is látványos kilengések vannak. A Frittmann Borászat például erős évet zárt, 1,57 milliárdról 1,73 milliárdra nőtt, ami stabil márkaerőt jelez. Ezzel szemben a Takler és a Thummerer Pincészet visszaesése már egy lefelé tartó trendet rajzol ki, és a Juhász Testvérek Pincészete is érezhetően gyengébb évet zárt, mint 2024-ben. A középkategóriában tehát sokkal nagyobb a szórás: vannak, akik lendületben maradtak, és vannak, akiknél a költségoldal vagy a kereslet ingadozása már láthatóan megfogta a növekedést.

A prémium szegmensben a legérdekesebb mozgás a Szepsy Pince ugrása: 154 millióról 211 millióra nőtt, ami ebben a kategóriában kifejezetten erős teljesítmény. A Bock és a Günzer Pincészet is növekedni tudott, míg a Gere Attila és a Royal Tokaji Borászat visszaesett, ami azt mutatja, hogy a felső kategória sem egységesen teljesített. A Grand Tokaj gyakorlatilag stagnált, a Csányi Pincészet pedig érezhetően gyengült. 

Borászatok adózott eredménye 2025-ben

A 2025‑ös adózott eredmények alapján még látványosabb a szórás a borászatok között, mint az árbevételnél. A Grape-Vine Bortermelő és Kereskedelmi Kft. itt is külön kategória:

1,63 milliárdról 2,12 milliárdra ugrott a profitja, ami a teljes mezőnyt messze felülmúlja, és olyan nyereségszint, amit a szektorban gyakorlatilag senki nem közelít meg.

A Csányi Pincészet továbbra is masszívan veszteséges, és a mínusz még mélyült is: –577 millióról –591 millióra csúszott. A Royal Tokaji és a Grand Tokaj szintén negatív tartományban maradtak, utóbbi ráadásul nagyot romlott, –226 millióról –295 millióra. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a nagyüzemi tokaji szegmens továbbra is komoly strukturális nyomás alatt van.

A középmezőnyben több olyan mozgás is látszik, ami túlmutat egy átlagos évjárathatáson. A Homola Pincészet például látványosan fordított: a 2024-es –89 milliós veszteség után 2025-ben már pozitívba került, ami ritka és erős korrekció. A Frittmann Borászat továbbra is stabilan nyereséges, 309 millióról 355 millióra nőtt, az Ostoros Családi Pincészet pedig 412 millióról 547 millióra erősödött, ami a mezőny egyik legjobb arányos javulása. Ezzel szemben a kisebb szereplők közül többen visszaestek: a Cseri Pincészet 9,7 millióról 2,6 millióra csúszott, a Ruppert Pince és a Dúzsi is gyengült, a Vylyan Pincészet pedig mínuszba fordult. A középkategória tehát egyszerre mutat stabilizálódó és széteső mintákat.

A prémium szegmensben a legnagyobb meglepetést a Gere hozta: 127 millióról 293 millióra ugrott a profitja, ami ebben a kategóriában kiemelkedő teljesítmény. Szepsy is erős évet zárt, 4,9 millióról 30 millió fölé nőtt, ami a kis volumenű, magas presztízsű borászatoknál különösen figyelemre méltó. Bock viszont nagyot esett: 155 millióról gyakorlatilag nullára, 1,8 millióra csúszott vissza, ami komoly működési vagy piaci problémát jelez.  Juhász, a Günzer és a Takler kisebb, de stabil növekedést mutatnak, míg a St. Andrea és a Pannonhalmi Apátság enyhén gyengült. 

Néha már a túlélés is teljesítmény

A jelenlegi piaci helyzetben már az is figyelemreméltó teljesítmény a vizsgált borászatok részéről, hogy pozitív adózott eredményt tudtak produkálni tavaly, igaz, látható, hogy számos szereplő az árbevételéhez mérten rendkívül szerény nyereségért dolgozik

- mondta el a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, majd hozzátette, mindennek hátterében az az évek óta zajló folyamat húzódik meg, amely a fogyasztás csökkenésével, az import által kiváltott árnyomással, valamint ebből következően a hazai borágazat áremelési kísérleteinek eredménytelenségével jellemezhető.

Jelenleg általános helyzet a magyar pincészeteknél, hogy a költségeik elmúlt években tapasztalható érdemi növekedését, az állandósult munkaerő-problémákat nem tudják áremeléssel ellensúlyozni - jóllehet az ágazat évek óta megalapozott érvekkel figyelmeztet a nagyon alacsony borárakra. A csökkenő fogyasztás, különösen a fiatalabb generációk elfordulása a boroktól, valamint a külföldi, részben újvilági import miatt visszaszorulóban van a hazai borászatok piaca, amelyet legfeljebb a nyomott árak szintentartásával tudnak megőrizni. 

 - szögezte le Braunmüller Lajos.

A hazai borászatok ezen felül jelentős környezeti problémákkal is küzdenek, így például a szőlőtermesztést is érintő klímaváltozással - amelynek hatásai összetettek, pozitívak és negatívak egyaránt -, valamint az amerikai szőlőkabóca által terjesztett aranyszínű sárgaság is komoly rizikót jelent a pincészeteknek. Erről részletesebben itt írtunk:

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási a baj, pár éven belül eltűnhet a magyar szőlő fele: mi lesz a legendás borainkkal?

A magyar szőlőtermesztés történetének egyik legsúlyosabb válsága bontakozik ki a szemünk előtt.