Figyelmeztetést adott ki a jegybank: veszélyes buborék fújódik a hazai lakáspiacon az állami támogatások miatt

A hitelintézetek jövedelmezősége tavaly kiugróan magas volt, így a tőkearányos megtérülés elérte a 18,9 százalékot, ám a háttérben egyedi tényezők húzódnak meg. A szektor kamatjövedelmének több mint a fele ugyanis az államtól származik, ami egyrészt a jegybanki betétekből és az állampapírokból, másrészt a háztartási és vállalati hitelek kamattámogatásából tevődik össze.

Ez utóbbiak ráadásul rejtett többletjövedelmet is biztosítanak a bankoknak, mivel drágábbak a piaci alapú konstrukcióknál. Szintén jelentős, mintegy 304 milliárd forintos profitot eredményezett az a gyakorlat, hogy a pénzintézetek a megemelkedett kamatkörnyezet hatásait nem érvényesítették a lakossági betéteknél, aminek következtében a megtakarítók érdemi hozam nélkül maradtak.

A hitelezési piacon komoly fellendülést hozott az Otthon Start program, amelynek hatására a háztartási hitelállomány 15 százalékkal bővült. Bár a végig fix kamatozás és a fokozatosan csökkenő jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatók mérséklik a kockázatokat, a program következtében megemelkedett a lakosság eladósodottsága.

Ezt mutatja, hogy az átlagos hitelfedezeti mutató 59-ről 68 százalékra ugrott, és a lakásvásárlók döntő többsége ma már hitelből finanszírozza az adásvételeket. A jegybank számításai szerint a felpörgő kereslet miatt a lakóingatlanok fundamentális túlértékeltsége egy év alatt 22,5 százalékra nőtt. A támogatott hitelek emellett növekvő kamatkockázatot és bizonytalanságot jelentenek a bankoknak, ezért az MNB az árazási képlet újragondolását, valamint az abban szereplő, úgynevezett ÁKK-szorzó eltörlését javasolja.

A vállalati hitelezés 7,3 százalékos növekedését szintén a támogatott programok ösztönözték, ám ezek érdemben nem vontak be új szereplőket a piacra, hiszen az új hitelfelvevők 70 százaléka már korábban is rendelkezett valamilyen tartozással. A vállalatok ugyanakkor jelentős saját likviditással bírnak, így ezen a területen mérsékeltek a kockázatok, bár az energiaárak esetleges emelkedése ronthatja a cégek egy részének jövedelmezőségét.

Az MNB stressztesztjei alapján a bankrendszer likviditási és tőkemegfelelési mutatói egy extrém gazdasági sokk – például drasztikus GDP-visszaesés és jelentős árfolyamgyengülés – esetén is stabilak maradnának. A jegybank ugyanakkor kiemelt hitelezési kockázatként kezeli a babaváró kölcsönök helyzetét, mivel a szerződések mintegy ötödénél eddig nem teljesült a gyermekvállalási feltétel.

A legjelentősebb közvetlen kockázatot azonban a kamatstop kivezetése jelenti, ugyanis a korlátozás esetleges azonnali, kompenzációs intézkedések nélküli megszüntetése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása miatt egyetlen lépésben 125 milliárd forintos átértékelési veszteséget okozhatna a bankszektornak.