Már csak ez hiányzott a nyárra: érik a sztrájk és a káosz a budapesti reptéren

A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete és a Budapest Airport közti véleménykülönbségre jól rávilágít két márciusi közlemény. A szakszervezetek véleménye szerint az ajánlott bér elégtelen mértékű, a munkáltató semmilyen meggyőző, akceptálható érvet nem mutatott fel arra vonatkozóan, hogy ezt akár a kollektív munkaügyi vitával érintett vállalatok helyzete, akár más makrogazdasági tényező alátámasztaná.

Szerintük évekig harcosan küzdöttek a privatizáció ellen, örömmel fogadták az állam tulajdonosi pozícióba kerülését; bízva abban, hogy a munkaügyi kapcsolatok területén is kedvező változások következnek be: rövid időn belül kollektív szerződés-kötésre kerülhet sor, illetve a munkavállalók bére versenyképes módon növekedhet. A jelenlegi helyzet szerint ugyanakkor csökkenhetnek a reáljövedelmek, különösen az alacsonyabb alapbérrel rendelkező munkavállalók esetében.

A Budapest Airport közleménye szerint a munkavállalók bére az elmúlt években dinamikusan nőtt, a repülőtér-üzemeltető álláspontja szerint a vállalat juttatási csomagja versenyképes és megfelel a munkaerő-piaci igényeknek.

Elkerülhető-e a sztrájkhelyzet?

A Pénzcentrum megkeresésére Csorba Attila, a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet elnöke elmondta: a légi közlekedési szektor munkaerőhiánnyal és sok területen versenyképtelen, nyomott bérekkel küzd – legyen szó légiforgalmi irányítókról, földi kiszolgálókról, biztonsági vagy egyéb személyzetről. A rendszer úgy működik, hogy egyre több munka, egyre kevesebb pénz jut egy időegységre vetítve. A több százórás rendkívüli munkavégzés nélkül a munkavállalók jelentős részének boldogulása, megélhetése szinte lehetetlen lenne.

Mindezek miatt is a repülőtéri dolgozók közösen 10% feletti emelést, egyéb juttatások bevezetését, valamint az évek óta csak fokozódó pszichoszociális terhelések csökkentését, megfelelő kezelését követelik. A megállapodás hiánya miatt jelenleg sztrájkhelyzet áll fenn, mivel a tárgyalások eddig sikertelenül zárultak – emelte ki Csorba Attila, aki szerint a dolgozók feszített, folyamatosan növekvő munkaterhelése és a kollektív bérrendezés hiánya is komoly kockázatot jelent a nyári működésre nézve. A repülésbiztonságot érintő területeken pedig ilyen mértékben nem szabadna spórolni a béreken.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási változás élesedik a Liszt Ferenc repülőtéren: erről tudj, ha repülővel mész nyaralni 2025-ben

Bár egyes piaci szereplők a légi közlekedésben a 2024-eshez képest is jelentős késésekre, káoszra számítanak, a budapesti szakértők ennél jóval optimistábbak.

A Pénzcentrum megkereste a Budapest Airport kommunikációs igazgatóságát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakszervezettel folytatott tárgyalások során közeledtek-e az álláspontok a béremelés tekintetében, látnak-e lehetőséget a megegyezésre, mi szükséges ehhez? Hogyan lehetne elkerülni, hogy egy esetleges sztrájk miatt katasztrofális állapotok legyenek Ferihegyen, hiszen mindenképpen nehéz nyár előtt áll a hazai és az európai polgári légiközlekedés. A hivatalos válasz szerint

a Budapest Airport több alkalommal is egyeztetett kollektív munkaügyi vita keretében a bérekről a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, az egyeztetések azonban megállapodás nélkül zárultak. A Budapest Airport teljes mértékben felkészült a nyári szezonra. Minden munkatársa elkötelezett amellett, hogy utasainknak a legjobb szolgáltatást nyújtsa.

Vita van az elégséges szolgáltatásokról is

A sztrájktörvény és az alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése szerint a munkavállalókat megillető sztrájkjog gyakorlása során a még elégséges szolgáltatás mértékét törvény, vagy annak hiányában a tárgyaló felek megállapodása határozza meg. Vita esetén a bíróság dönt. Úgy tudjuk, a szakszervezetek 2025. április 25-én írásban válaszoltak a Budapest Airport március 25-i ajánlatára, ám nem történt előrelépés.

Csorba Attila szerint az elégséges szolgáltatás célja, hogy a munkáltató működésére gyakorolt nyomás megmaradjon, ezzel biztosítva a sztrájkjog érdemi gyakorlását. Ez csak akkor tekinthető arányos korlátozásnak, ha a sztrájkjog lényegi, nyomásgyakorló jellege megmarad. A jelenlegi munkáltatói javaslat nem idézne elő észlelhető változást a Budapest Airport működésében, így a sztrájk tényleges hatása megszűnne. A vonatkozó jogszabályokat nem lehet úgy értelmezni, hogy azok teljesen ellehetetlenítsék a sztrájkjog gyakorlását.

A Budapest Airport jelenlegi álláspontja szerint a teljes normál üzemelés számítana még elégséges szolgáltatásnak. Ez magában foglalná az összes utas-ellenőrző kapu egyidejű nyitva tartását és a forgalmi kiszolgálás 100%-os működését – ez gyakorlatilag a teljes szolgáltatási szintet jelentené. Ez a megközelítés nem tesz különbséget a biztonsági, életmentő, közbiztonsági feladatok, valamint a gazdasági-üzleti szolgáltatások között. A szakszervezetek álláspontja szerint ez a munkáltatói javaslat súlyosan aránytalan, és ellentétes a jogszabályok szellemiségével, és a feleknek arányos, életszerű korlátozásban kell megállapodniuk.

Pedig ez a nyár amúgy is kemény lesz

Az Eurocontrol legfrissebb előrejelzése szerint 2025 nyarán az európai légi forgalom további növekedést mutat: a repülések száma 11,0 millió körül alakul (ez 3,7%-os emelkedés a 2024-es szinthez képest). Ugyanakkor a vezető iparági szervezetek, köztük az IATA is hangsúlyozzák, hogy a kapacitásbővülést most korlátozza az új repülőgépek késése és az alkatrészek hiánya. Így hiába erősödik az utasok igénye (az európai légitársaságok februári utasforgalma 5,7%-kal nőtt éves összevetésben, miközben a kínált kapacitás csak 4,9%-kal bővült), a pótlólagos gépek hiányában torlódások, járatkésések várhatók.

Ezt a rendkívüli terhelést csak közös fellépéssel (légitársaságokkal, repülőterekkel, földi kiszolgálókkal és irányító központokkal együttműködve) lehet kezelni a növekvő nyári csúcsforgalomban. Az európai nyári csúcsidőszakban – hálózati adatok szerint – akár napi 37 000 járat is előfordulhat a légtérben. Az ilyen mértékű forgalom viszont gyorsan eléri a földi infrastruktúra korlátait is. A rendelkezésre álló kapuk és állóhelyek száma már most is szűk keresztmetszetet jelent egyes napokon.

Mindezek okán a Ferihegyen lévő 76 check-in pultnál, ahol az utas-beszállás indul, hosszú sorok alakulhatnak ki. Az átvilágító-kapuk áteresztőképességét a biztonsági személyzet létszáma, leterheltségük foka és az ellenőrzés minősége is befolyásolja – a két terminálban összesen 20 átvilágító-kapu üzemelhet. A Liszt Ferenc repülőtér jelenleg összesen körülbelül 40 utasforgalmi állóhellyel rendelkezik.

A napi járatok tekintetében sem végtelenek a lehetőségek: a 2025-ös nyári menetrendben Budapest összesen 71 000 járatot kínál (ez 9,8%-os bővülés 2024-hez képest), ami nyáron átlagosan napi 400 járatot jelent. Ez akár 40 000 feletti napi utas-számot is eredményezhet, ami komoly terhelést ró a meglévő infrastruktúrára.

Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA