Síelés helyett kereshet más hobbit rengeteg magyar: búcsúzhatnak az osztrák síparadicsomoktól?

A síeléshez nemcsak a síbérlet költségeit kell kifizetni, ehhez jön hozzá a szállás, az étkezés, az utazás költsége is. Ezek a tételek is jelentősen drágultak, ha részletesen megvizsgáljuk. Az Európában síelni vágyók leginkább közkedvelt helyszínei közé Franciaország, Olaszország, Németország és Ausztria tartozik. Franciaországban és Olaszországban az éttermek és hotelek éves inflációja 3 százalék körül alakult a 2024/2025-ös síszezonban, míg egy évvel korábban 4 százalék körül volt. Németország vagy Ausztria ennek közel a kétszeresével drágult. Az osztrák síközpontok közelében található szállás és ellátás költsége az elmúlt két évben 5-10 százalékkal drágult.

A síinflációnak jelentős részét teszi ki a síbérletek áremelkedése: Ausztriában átlagosan 6 százalékos emelkedést lehetett tapasztalni idén a múlt évhez képest. 2023/2024-ben a bérletárak növekedése 10 százalék körül volt, míg a többi népszerű európai síparadicsomban valamivel alacsonyabb szinten, kicsivel 8 százalék felett alakult.

Az utazás szintén drágult, viszont a síparadicsomokba való eljutás módja és költségei igen eltérők lehetnek a különböző országból érkezők számára. Egy felmérés szerint a megkötött síbiztosítások alapján Magyarországról a legtöbben az autóval való utazást részesítik előnyben, a fő célpont pedig Ausztria (65%), a második legnépszerűbb úticél Szlovákia. Az utasbiztosítás inflációja egyébként idén télen éves szinten 5 százalék körül alakult.

Nagy drágulás volt az osztrák hütték árszabásában is: a 2010/2011-es síszezon óta átlagosan közel kétszeresére nőttek az árak euróban mérve, ami nem tér el lényegesen az osztrák éttermek átlagos, 85 százalékos áremelkedésétől. Magyarországon 2025 januárjában 5,5 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyított fogyasztóiár-index változás, míg egy évvel korábban 3,8 százalékos volt az infláció. A síeléssel kapcsolatos kiadások tehát gyorsabb ütemben nőnek, mint a hazai fogyasztói kiadások, figyelembe véve a forint gyengülését is az euróhoz képest.

Napjainkban a magyar lakosság körülbelül 8 százaléka jár rendszeresen síelni. Amennyiben ez a dinamika állandósul, vagy esetleg tovább gyorsul, idővel egyre kisebb réteg lesz az, amely megengedheti magának ezt a típusú téli kikapcsolódást - írja a lap. A jövőben nőhet az előfoglalások száma, vagy a drágább síterep felől az olcsóbbak irányába tolódhat a magyar kereslet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt élnek Magyarország luxusnyugdíjasai: közel 75 ezren kapnak legalább félmilliós nyugdíjat

400 és 500 ezer forint közötti nyugdíjat közel 112 ezren kapnak, de már lassan 75 ezerre emelkedik azok száma is, akiknek 500 ezer forint feletti nyugdíj jár.