Itt élnek Magyarország luxusnyugdíjasai: közel 75 ezren kapnak legalább félmilliós nyugdíjat

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorából kiderül, milyen nagy anyagi különbségek alakultak ki nyugdíjas és nyugdíjas között Magyarországon. 2025. január 1-i adatok szerint Magyarország lakosságának negyede (25,3%), 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban, melyből az öregségi nyugdíjasok száma elérte a 2 milliót. Az öregségi nyugdíjasok száma ismét növekedést mutat, szemben a pandémia némely évével, amikor csökkenés történt. Az öregségi nyugdíjon kívüli ellátásokat kapók száma viszont továbbra is csökken.

A KSH friss adatsora szerint 2025 elején a nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülők 77%-a nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 5,9%-uk a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. 2024 elején még 76%-uk volt nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas és 6,1%-uk vette igénybe a „nők 40”-et. 2023 elején pedig 75,5% volt nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas és 6,3% pedig nők 40 kedvezményes. Vagyis arányaiban csökken a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülők száma évről évre.

Tovább nőnek a szakadékok

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2025 januárjában 242 327 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét. Tovább nőtt tehát a szakadék is a férfiak és nők nyugdíja között: 2024. januárban az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forint volt és több mint 36 ezer forint volt a különbség a férfiak és nők között. 2023. januárban pedig 208 168 forint volt az átlag, a férfiak ellátása pedig több mint 32 ezer forinttal meghaladta a nőkét.

2025 elején az öregségi nyugdíjasok 56%-ának volt 200 ezer forint felett az ellátása és 24%-nak a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot. Tovább emelkedett a "luxusnyugdíjasok" aránya is. 2024. januárban még 58 ezren voltak, akiknek az öregségi nyugdíja meghaladta a fél milliót, 2025. januárra közel 75 ezerre nőtt a számuk. Arányuk pedig az összes öregségi nyugdíjashoz képest 2,9%-ról 3,7%-ra emelkedett.

Ezek pedig csak az állami nyugdíjak, a nyugdíjmegtakarítások ebben a statisztikában nem szerepelnek. Pedig feltételezhető, hogy akinek ilyen magas a nyugdíja, aktív éveiben tudott félretenni a nyugdíjas éveire. Ez a lehetőség persze azok előtt is nyitva áll, akik csak keveset tudnak megtakarítani erre a célra.

Visszatérve a nyugdíjsávokra, 2024-ről 2025-re a 600 ezer forintos sávban történt arányaiban az egyik legnagyobb növekedés is: 33%-kal többen kapnak ekkora havi járandóságot. A legnagyobb létszámcsökkenés a 100-140 ezres sávokon belül történt.

A férfiak és nők különbségét itt is érdemes megfigyelni: amíg a férfiak esetében minden nyugdíjsávban csökkenés látszik 240 ezer forint alatt, a nőknél már 180 ezer forinttól növekedés kezdődik a 2024-es számadatok tükrében. Az egyes nyugdíjsávokba tartozók száma pedig úgy tud nőni vagy csökkenni, hogy a nyugdíjemeléssel magasabb sávba kerül valaki, hogy magasabb a belépő nyugdíjasok járandóságai, illetve azok, akik elhunynak, bizonyos sávokból kiesnek (jellemzően az alacsonyabb sávokból). Vagyis a nők esetében ez a választóvonal, hogy mely nyugdíjsávokban nő a számuk, lépnek be, vagy fel bizonyos sávokba 180 ezernél húzódik, míg a férfiaknál 240 ezer forintnál. Ami szintén látszik, hogy a magasabb nyugdíjsávokban viszont a nők aránya gyorsabban is emelkedik, tehát egyre többen szereznek magasabb nyugdíjat a nők közül is.

Itt élhetnek a luxusnyugdíjasok

A KSH szerint népességarányosan a legkevesebb ellátott Pest vármegyében, a legtöbb Békés vármegyében volt. Az ellátotti arány alakulásában meghatározó az egyes területek korstruktúrája. Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89%), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85%-ot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76%).

Az ország délebben fekvő vármegyéit, különösen Tolna és Békés vármegyét a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők nagyobb, 16%-os aránya jellemezte, szemben a főváros 6,2%-os értékével. A fő ellátásként hozzátartozói nyugellátásban részesülők hányada Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, 5,9%-kal.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint.

Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).

A főváros mellett Pest vármegye három járásában, valamint a Tiszaújvárosi járásban érte el a 270 ezer forintot az ellátás összege. A dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, valamint az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásban 190 ezer forint alatt maradt az öregségi nyugdíjak átlaga:

Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (331 740 forint), a XX. kerületben a legalacsonyabb (262 146 forint) az átlagos öregségi nyugdíj. A legalacsonyabb nyugdíjak pedig a Baktalórántházai, Csengeri, Mórahalmi, Kiskőrösi és Kisteleki járásban fordultak elő, ahol még átlagosan a 190 ezret sem érik el a havi öregségi nyugdíjak.

2025-ben a legmagasabb és legalacsonyabb járás átlagának különbsége 106 774 forint volt, 2024-ben még 102 107 forint.

Romlott a nyugdíjak reálértéke

2024 januárjában 6,0%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a 3,7%-os nyugdíjas fogyasztóiár-index mellett 2,2%-os reálérték-növekedést eredményezett. A keresetek reálértéke 2024-ben 9,2%-kal emelkedett, így a nyugdíjak vásárlóértéke a keresetekéhez viszonyítva 6,4%-kal romlott.

Ha megvizsgáljuk azt is, hogy alapvető élelmiszerekből az átlagárak alapján egy átlagnyugdíjból mekkora mennyiség vásárolható, látható, hogy maximum húsfélék terén ér többet nyugdíj, a zsemle, tej, tojás, zöldség és gyümölcs fronton kevesebbet ér ma a magyar nyugdíjasok pénze, mint egy vagy akár 10 éve is. Ez sok folyamat együttes eredménye, a rekordmagas infláció nem tett jót a nyugdíjaknak, ahogy a reálbértől is egyre inkább leszakad az idősek járandósága. Az árak pedig a fizetőképes kereslethez igazodnak, ehhez elég, ha az aktív keresőnek lesz rá pénzük. Természetesen ez csak egy aspektus, az igazságtalan nyugdíjrendszer, az alapvetően is értéktelen forint csak súlyosbítja a helyzetet.