Na ezért nem jönnek a belföldi turisták Budapestre nyaralni: ennyi pénzért inkább a tengerre mennek

Pénzcentrum: Tavaly július elején beszéltünk arról, hogy külföldi turisták hiányában a hazai utazók menthetnék meg Budapestet – hogy alakult végül a fővárosban a turisztikai szezon 2021-ben?

Faix Csaba: Nagyon rosszul. Ugyan már nem nagyon emlékszünk, de egy évvel ezelőtt még szinte az összes covidkorlátozás érvényben volt. A fővárosi turizmus 85-90 százalékát a külföldi vendégek teszik ki, akik alig tudtak beutazni az országba. Az igazi változást az uniós covidútlevél megjelenése hozta, de ennek csak július végén kezdtük el érezni a hatását. Onnantól kezdve aztán folyamatos építkezés volt megfigyelhető. Nekünk nincs hozzáférésünk az NTAK rendszerhez, viszont látjuk a saját számainkból, hogy augusztus elején a 2019-es bázisév 15 százalékával indult a szezon, tehát nagyon későn, nagyon kis mértékben, viszont egy folyamatos építkezés volt megfigyelhető.

Novemberre ez felment 60-65 százalékra, ami aztán az omikron hatására visszaesett. Szerencsére azért nem csökkent le arra szintre, mint előtte volt, de az emelkedő tendencia megállt, és a ’19-es bázis kb. 40 százalékán stabilizálódott.

Idén ismét elindult egy lassú emelkedés, most nagyjából 45-50 százalékon vagyunk. Ám azt fontos leszögezni, hogy 2019 rekordév volt, korábban soha nem tudott azelőtt olyan számokat produkálni a város. Jelenleg a szállodáktól lekért szobák számát tekintve egyelőre mindenki nagyon bizakodó, várható, hogy a tavalyinál jobb nyarat zárhat a fővárosi turizmus, 65 százalék körüli szintre számítunk. De ezt sok tényező befolyásolhatja még.

Az orosz-ukrán háborúnak milyen hatása lehet a turisták számának alakulására?

Amikor kitört a háború, mindenki nagyon megijedt, aki a turizmusban dolgozik. Végre a 2022-es nyár jó szezonnak ígérkezett, és nem tudtuk, hogy a háború tovább terjed-e, illetve, hogy ez mit okoz a turisták szempontjából. Volt egy bizonyos mértékű visszamondás, egyfajta megtorpanás márciusban, sőt, még most is vannak emiatt lemondások, de nem tömegesen.

Azt tapasztaljuk, sokkal többen keresnek meg minket utazás előtt, hogy mire számítsanak Budapesten: érezni-e bármit a háborúból, a menekültekből? Erre azt tudjuk mondani, hogy nem, és abban bízunk, hogy egyre több helyen érthetővé válik, hogy Magyarország nem Ukrajna, hogy a háborúnak itt nem érezni hatását.

Ami veszteséggel a turizmusnak biztosan számolnia kell, az az orosz vendégek elmaradása, akik a budapesti vendégéjszakák kb. 5 százalékát adták. Tehát ez nem drámai, bár nem is jó, de enélkül azonban még tud sikeres lenni az idei turisztikai szezon.

A belföldi turistákat meg lehet fogni idén?

2020-ban megértettük, hogy egy nagyon régi adóssága van a teljes szakmának és a fővárosnak a belföldi turisták felé, amit nem lehet egy-két év alatt ledolgozni.

Olyan árak mellett, amilyen árakon a budapesti szállodai szobák elkeltek a covid előtt, a belföldi vendégek nem választották Budapestet. Akkor már inkább elmentek Párizsba vagy a tengerpartra. Mindenki elhanyagolta a belföldi vendégeket.

Mi a Budapest Restart kártyával igyekszünk kiküszöbölni ezt a csorbát: ez egy olyan ajánlat, melynek keretében a vendég két éjszakát fizet, de hármat maradhat a fővárosban, plusz ingyenes a tömegközlekedés, a fürdőbelépők, és még számos egyéb szolgáltatást is igénybe vehet - idén ezt visszük tovább. Ez a kártya szakmai körökben nagyon jó visszhangot kapott, de az eladást tekintve nem volt egy sikeres termék az indulásakor. ’21 nyarán már megindult az értékesítése, ám továbbra sem ez lett a fő bevételi forrás, ám már látszott, hogy megmozdult valami. De tulajdonképpen mi ezt egy 5-10 éves projektnek tekintjük, és visszük tovább, pont azért, hogy növekedjen a belföldi vendégek aránya. Megjegyzem, a számok és a valóság között azért lehetnek különbségek:

mi például egy szegedi látogatóról nem tudunk semmit, csak abban az esetben, ha szállodai szobát foglal. Ha valaki rokonoknál, barátoknál alszik, vagy nem alszik itt, de elmegy az állatkertbe, hajózni, étterembe, arról nincs adatunk. Biztos vagyok abban, hogy sokkal több vendég érkezik belföldről, mint amennyit látunk. Azt gondolom, hogy nem olyan rossz a főváros ismertsége, de tény, hogy az ilyen és ehhez hasonló ajánlatokon dolgoznunk kell nekünk is, és a szolgáltatóknak is.

Milyen egyéb eszközökkel lehet vonzóbbá tenni a fővárost?

Például a Budapest Tuning kampánnyal, ami elsősorban nem egy turisztikai kampány, de kapcsolódik hozzá azért: arról szól, hogy szeretnénk Budapestet egy izgalmas és menő hellyé tenni. Amikor leültünk egy nagy asztal köré, hogy mit csinálnánk itt a városban, arra jutottunk, hogy megkeressük azokat a közösségeket, legyen az egy 15 éve működő civil szervezet, sportegylet, művelődési ház, vagy egy ennek apropóján összejövő lakóközösség, szomszédsági kör, akik programot szeretnének a városban megvalósítani valamilyen közterületen.

Mi adunk ehhez pénzügyi támogatást pályázat keretében, amire május 20-ig lehet jelentkezni. A beérkezett programokból egy zsűri választ, aminek a tagjai Somlai-Fischer Ádám, a Prezi alapítója, Zsendovits Ábel, a Szimpla alapítója, Eke Angéla színész, Balogh Samu, a főváros kabinetfőnöke és Fazekas Dorothy, aki a Budapest Brand gazdasági divízióját vezeti. Őt az izgalmas meglátásain kívül azért is emeltük be a zsűribe, mert a pénzen túl elsősorban tudást szeretnénk adni, hogy miképp lehet a fővárosban közterületen megvalósítani egy-egy eseményt, programot. Az egész folyamatot úgy terveztük meg, hogy érthető legyen, így akinek van egy ötlete, és szeretne azzal kapcsolatban közösen gondolkodni, annak hatékonyan segítsünk.

Címlapkép: Budapest Brand