Itt a kőkemény igazság: ezért kerülik el a magyar és külföldi turisták Budapestet

Pénzcentrum: Hogyan alakulnak most a számok a budapesti szállodák telítettségével kapcsolatban?

Faix Csaba: Erre mi konkrétan nem látunk rá, de azt halljuk a szállodásoktól, hogy nagyon rosszak az számok, az EB idején a holland-francia meccs napján volt a szállodáknak egy jó éjszakájuk, illetve a Forma-1 körül látnak olyan mértékű foglalásokat, amik már-már a békeidőket idézik. De a pápalátogatás időpontja körül sincsenek olyan szobalekérések, ami azt jelezné, hogy megtelnének a budapesti szállodák.

Akkor mégis hol szállnak meg az ide érkező külföldiek?

Az a helyzet, hogy nem nagyon érkeznek. A repülőtér most 30 százalékos kapacitáson dolgozik a 2019-es járatszámhoz képest, és ez nagyrészt azoknak az elutazó magyaroknak a kiszolgálásából tevődik össze, akik most elmennek nyaralni. Budapestre ma nagyon minimális számú külföldi turista jön, a múlt hétvégén ez alig több, mint 10 ezer főt jelentett. Sajnos erre számítótani lehetett már nyár elején, hiszen túl későn született meg az európai uniós megegyezés a vakcinaútlevélről, és szintén későn vagy egyáltalán nem születtek meg azok a bilaterális megállapodások, amelyek Magyarország fő küldőpiacaival valósulhattak volna meg. Jó, hogy Bahreinnel van kétoldalú megállapodás, de a mi legfontosabb küldőpiacaink Anglia, Amerika, Franciaország, Spanyolország, Olaszország - elsősorban velük kellett volna megállapodni.

Ön szerint miért nem születtek ilyen megállapodások?

Valószínűleg azért, mert ezekkel az országokkal nincs olyan mély diplomáciai kapcsolat, hogy át tudtuk volna vinni ezt a különleges kérést. Amely országokkal jó kapcsolatot építettünk ki az elmúlt tíz évben, az Bahrein, Macedónia stb.

Látni kell, hogy jelenleg ez egy kifejezetten fájdalmas veszteség, hogy nincs olyan hozzáférésünk ezekhez az országokhoz, mely által némileg csökkenteni lehetett volna a GDP közvetetten 10 százalékát adó szektor veszteségeit. Így nem lehet sajnos másra számítani nyáron, mint hogy sem Budapesten, sem Magyarországon nem lesznek külföldről érkező turisták.

Ezt nem segíti az sem, hogy az élet jelenleg nagyon nem kiszámítható, nem tervezhető, például egy ide utazó angol nem tudja, hogy karanténba kell-e mennie, amikor hazaérkezik. Július19-e óta elvileg ugyan nem kell, de mivel ez akár napokon belül megváltozhat, nem szívesen vállalják be az emberek azt, hogy egy nyaralás után esetleg két hétig még nem tudnak dolgozni menni. Éppen ezért olyan úti célokat választanak, ahonnan hazaérve nincs ilyen fokú bizonytalanság, de persze még akkor is kiderülhet, hogy baj van - amit láthattuk Szlovénia esetében, akik hirtelen szigorításra kényszerültek. Úgyhogy mi arra számítottunk, és sajnos ez be is vált, hogy ez a nyár a főváros szempontjából drámai lesz. Most azon izgulunk, hogy az ősz miképp alakul majd, lesz-e további szigorítás, meddig maradnak fenn ezek a bizonytalan körülmények, esetleg a citybreakek a szezonja már elindul-e szeptembertől, ami egyébként Budapestnek nagy vonzereje.

Ezen a ponton kellene megfogni a magyarokat - de úgy tűnik, ez sem sikerül.

A belföldi turizmusra nem szabd úgy tekinteni, mint ami a külföldi vendégek helyébe tud lépni. Arra, hogy könnyebb legyen a turizmusban dolgozók élete, ez természetesen egy jó megoldás, de itt inkább egy 5-10 éves időperspektívában kell gondolkodnunk. Már nem arról van szó, ki hibázott most, sokkal inkább az a baj, hogy az elmúlt 30 évben soha senki nem mutatta meg a magyaroknak, hogy ez a főváros milyen szép hely. Mi az, amit egy zalaegerszegi család lát a fővárosból a mindennapi élete során? Hallja a rádióban a közlekedési híreket, le van zárva az Andrássy út, dugó van, ezenkívül lát a Híradóban adott esetben kormányzati intézményeket, hivatalokat, autóba beszálló és onnan kiszálló embereket. Ez semennyire sem vonzó, és emiatt senki nem akar Budapestre jönni.

Elmulasztottuk elmesélni az itthon élőknek is, hogy mi minden van ezen túl a magyar fővárosban: mennyi vonzó attrakció van, hogy a Duna negyedórányi távolságra északra vagy délre akár vadvízi evezésre is lehetőséget ad. Vagy itt a Libegő, a Szemlő-hegyi-barlang az Omszki-tó, a budafoki pincesor – lehetne sorolni azt a sok mindent, ami miatt ezt a várost korábban évi ötmillió ember felkereste.

A mi feladatunk, hogy oda eljussunk, hogy amikor egy család tervezi a nyaralását, akkor legalább a lehetséges úti célok között ott legyen Budapest. Aztán lehet, hogy nem ezt választják, de legalább a lehetőségek közé kerüljön be.

A budapesti szállodák a magyar családok pénztárcájához mérve nagyon drágák.

Ez ma már nem feltétlenül igaz, főleg egy olyan lehetőség kihasználásával, mint amilyen a Budapest Restart kártya. Van tehát a korábban említett kommunikációs adósság, de ha az árakat összevetjük a Balatoniakkal, akkor áradósságunk már nincs. A Balatonon, Horvátországban ma drágábbak a szállások, mint a fővárosban. Ezért fejlesztettük ki a szállodákkal együttműködve azt az ajánlatot, amivel két éjszaka áráért hármat kapnak a családok. Rovinj egészen biztosan nem tud ezzel versenyképes árakat adni. Természetesen tengert nem tud ajánlani Budapest, ez tény, de ezért mondom azt, hogy legalább legyen ott a fejekben, hogy jó itt is lenni, hogy nem a dugók, a hivatalok hazája Budapest, hanem éttermek. A Budapest kártyával ingyenes strandok, fürdők is várják az érkezőket, hogy nyáron is el lehet itt tölteni egy tökéletes hosszú hétvégét.

Lehetséges alternatíva a magyaroknak olcsóbban kiajánlani a szállodai szobákat, mint a külföldieknek?

Ameddig az Európai Unió tagjai vagyunk, addig ez nem lehetséges. Nem lehet így megkülönböztetni az állampolgárokat.