Emelni kellene a parkolási díjakat? Budapest az egyik legolcsóbb város...

A parkolási díjak kivetésének elsődleges célja tehát az, hogy a keresletet csökkentse, hiszen hiába épülnek a városban újabb mélygarázsok, a kereslet szinte végtelen a parkolóhelyek iránt. A magasabb parkolási díjak eltántoríthatják az autósokat a fővárosi közlekedéstől, sokaknak persze ez sem probléma, sőt a büntető cédulák is hidegen hagyják őket. A kerékbilincs már valamivel nagyobb fegyelmező erővel bír, azonban a trükkösebbek még ezt is ki tudják játszani. Az elmúlt három évben például 267 esetben szereltek le vagy loptak el kerékbilincset az autósok, ami hatósági eszközzel való visszaélésnek számít. Szeptemberben éppen ezért várhatóan változtatnak a közterület-felügyeleti törvényen, hogy szélesítsék a felügyelők jogkörét, addig azonban továbbra is garázdálkodhatnak a direkt kerékbilincs eltávolításra specializálódott "vállalkozók", akik néhány ezer forintért megszabadítanak a megbéklyózó bosszúságtól.

Hol, mikor mennyiért?

Budapesten három nagy üzemeltető cég van, amely jegykiadó automatás és mobiltelefonos jegyvásárlási lehetőséget biztosít. Ezek a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás, a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. és a Centrum Parkoló Rendszer Kft., melyek természetesen eltérő területeken illetékesek. A parkolási díjakról a fővárosi önkormányzat dönt, amely rendeletben határozza meg a különböző utcákban parkoló autósok által fizetendő összegeket, az utolsó parkolási díjakról szóló rendelet pedig még 2005-ben született meg.

A különböző díjtételű területeken óránként 115 és 430 forint közötti várakozási díjat kell fizetni. A fővárosban hétfőtől péntekig 8-18 óra között kell parkolási díjat fizetni, ugyanakkor a parkolás nem őrzött. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a parkolás díjmentes. Természetesen azoknak sem kell fizetniük, akik az adott területen állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek és a kerületben fizetik a súlyadót.

Több környezetvédelmi, és egyéb szervezet is felvetette már, a parkolási díjfizetés főváros egész területére történő kiterjesztését, hogy ezzel is a tömegközlekedés felé irányítsák a lakosságot. A parkolás ma a fővárosban ezen szervezetek, valamint nemzetközi összehasonlításban is meglehetősen olcsó.

A Colliers International által idén júniusban készített felmérés eredményei szerint Európában egyedül Varsóban és Bukarestben olcsóbb a parkolás a napi átlagos díjakat összevetve. Szófiában ugyanannyit fizet egy autós egy napi parkolásért, mint Budapesten, de Pozsonyban például ez már több mint duplájába kerül.

Nagy-Britanniában, a szabálysértés súlyától függően, a büntetési tételek 50 és 70 font (14-20 ezer forint) között mozognak. Londonban a büntetések mértéke azonban elérheti a 80 és 120 fontot is (23-34 ezer forint).

Hollandiában, illetve Amszterdamban, ahol a lakosság nagy része autó helyett kerékpárral közlekedik, szintén borsos összeget fizet egy autós a parkolásért.

Ha valamikor Bécsbe utaznánk, szintén érdemes már a külvárosban letenni autónkat, megspórolva ezzel kilenc ezer, vagy akár még ennél is több forintot, hiszen a Colliers által közölt adatok a városokban fizetendő díjak medián értékét mutatják, ennél tehát találkozhatunk jóval magasabb, de akár alacsonyabb parkolási díjakkal is.

Igaz cikkünkben elsősorban a budapesti helyzetről esett szó, a parkolási díjak és a büntetési csomagok ugyanakkor nem csupán a fővárosban jelentenek bosszúságot az autósoknak, a megyei jogú városok és az ország több nagyobb városa is parkolási díjat szed a kiemelt területek utcáin várakozó autósoktól, ami sok település esetében még a fővárosi díjakat is meghaladja.