Tényleg ez lesz a Tisza-kormány legnehezebb feladata: olyan fába vágták a fejszéjüket, ami senkinek sem sikerült évtizedek óta

Hiába költ az Egyesült Államok többet egészségügyre, mint bármely más ország, mégis csak a 40. helyen szerepel egy friss nemzetközi rangsorban, amelyet a Visual Capitalist a Numbeo 2026-os Health Care Indexe alapján készített. A lista, amit önbevallás alapján készítenek el, ismét rávilágít arra, hogy a magasabb egészségügyi kiadások önmagukban nem garantálnak jobb ellátást: egyes országok jóval kisebb ráfordítás mellett is hatékonyabb rendszert működtetnek.

A világ egészségügyi rendszereit összehasonlító rangsor a lakossági tapasztalatokra épül, és több szempontot vesz figyelembe: az ellátás minőségét, az egészségügyi infrastruktúrát, az orvosok és szakdolgozók szakmai felkészültségét, a várakozási időket, valamint az ellátás költségeit és hozzáférhetőségét. A lista élén Tajvan végzett 87,1 pontos egészségügyi indexszel, megelőzve Dél-Koreát és Hollandiát. Az első tízben több ázsiai és európai ország szerepel, ami arra utal, hogy a széles körű hozzáférés, a megelőzés és a rendszer hatékonysága legalább annyira fontos lehet, mint az egészségügyre fordított összeg.

Magyarország ezzel szemben 54,2 pontos egészségügyi indexszel csak a 82. helyet szerezte meg a globális rangsorban, ha pedig a legrosszabb egészségügyi rendszereket nézzük, akkor a 19. legrosszabb a világon. Ez azt jelenti, hogy több közép- és kelet-európai ország is megelőzte hazánkat: Csehország, Lengyelország és Szlovákia mellett még Románia és Bulgária is jobb eredményt ért el. Európán belül Magyarország a 32. helyre került, olyan országok mögött is, mint Észak-Macedónia vagy Bosznia-Hercegovina. 

A magyar egészségügy gyenge pontja a várakozási idő

Magyarországon az egészségügyi dolgozók szakmai felkészültségét viszonylag kedvezően ítélik meg, ugyanakkor a várakozási időkkel és az ellátás gyorsaságával kapcsolatos elégedettség kifejezetten alacsony. A válaszadók szerint az egészségügyi intézmények reakcióidejével kapcsolatos elégedettség 30 pont alatt maradt, az ellátások gyorsasága pedig szintén gyenge értékelést kapott.

A magyar egészségügy gyenge helyezése mögött több, régóta ismert strukturális probléma állhat: az alacsony állami ráfordítás, a hosszú várólisták, az orvos- és szakdolgozóhiány, a leromlott infrastruktúra, valamint az ellátórendszer túlzott kórházközpontúsága. Az új egészségügyi vezetés szerint az elmúlt években mintegy tízezer kórházi ágy szűnt meg, miközben egyes intézményekben még az alapvető higiéniai feltételek is hiányosak. A rendszer sok beteg számára nehezen átlátható, ami hosszú várakozásokhoz és az állami-magánellátás közötti egyre nagyobb szakadékhoz vezethet.

Az új egészségpolitikai irány ugyanakkor jelentős változásokat ígér. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter átfogó reformokat helyezett kilátásba, köztük egy független minőségbiztosítási hatóság felállítását, anonim betegelégedettségi rendszer bevezetését, valamint azt, hogy rendszeresen nyilvánosságra hozzák a kórházak minőségi mutatóit. A cél a betegutak egyszerűsítése, a transzparencia növelése és az ellátás minőségének javítása. A tervek között szerepel az egészségügyi humánerőforrás megerősítése és a megelőzés nagyobb hangsúlya is.

Az átalakítások részeként változhat a járóbeteg-ellátás szerepe, felülvizsgálhatják a kórházak működését és a VIP-részlegek rendszerét, miközben az ellátást fokozatosan az eredményesség és betegelégedettség alapján értékelhetik. Az új vezetés szerint hosszabb távon az a cél, hogy a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma közelítsen a nyugat-európai szinthez, ehhez azonban nemcsak többletforrásokra, hanem a rendszer működésének alapvető újragondolására is szükség lehet. 

Nem a legtöbbet költők teljesítenek a legjobban

A rangsor egyik legfontosabb tanulsága, hogy a magasabb egészségügyi kiadások nem feltétlenül eredményeznek jobb ellátást. Az Egyesült Államok például fejenként évente körülbelül 13 500 dollárt költ egészségügyre – többet, mint bármely más ország –, mégis csak a 40. helyen áll. Ezzel szemben Tajvan nagyjából 2400 dolláros egy főre jutó egészségügyi kiadással vezeti a listát. A különbség arra utal, hogy a rendszer hatékonysága, a megelőzés és a hozzáférhetőség legalább olyan fontos lehet, mint maga a ráfordítás.

A legjobban teljesítő országok között európai és ázsiai államok dominálnak. A rangsor szerint ezekben az országokban jellemzően szélesebb a hozzáférés az ellátáshoz, alacsonyabbak az anyagi akadályok, és erősebb a megelőzés szerepe.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.