Több száz MBH Bank ügyfelet vertek át: rengeteg pénzt csaltak ki tőlük, óriási a kár

Az elmúlt hetekben az MBH Bank több száz ügyfele vált banki csalás áldozatává, amikor adathalász módszerekkel megszerezték belépési adataikat, majd kiürítették számláikat, esetenként több tízmilliós károkat okozva. Bár a bank hangsúlyozta, hogy a csalók nem a banki rendszereket támadták, és megfelelő óvatossággal elkerülhetők lettek volna ezek az esetek, a helyzet jogi szempontból korántsem egyértelmű.

A csalások jellemzően hasonló forgatókönyv szerint zajlottak: az ügyfelek egy, az MBH Bank hivatalos oldalára megtévesztésig hasonlító weboldalra jutottak, ahol megadták bejelentkezési adataikat és a kétfaktoros hitelesítési kódot. Ezzel lehetővé tették a csalóknak, hogy új eszközre telepítsék az MBH mobilalkalmazását, amelyen keresztül aztán korlátlan hozzáférést nyertek a számlákhoz.

Az MBH Bank a Telexnek küldött válaszában megerősítette, hogy hamis felületek létrehozásával és adathalász módszerekkel verték át az embereket. A bank állítása szerint valós időben figyelik a tranzakciókat, azonosítják a gyanús műveleteket, és tájékoztatják ügyfeleiket a számlamozgásokról, kártyás tranzakciókról, belépési adatok változásáról és gyanús tevékenységekről.

A bank szerint kártérítést akkor fizethetnek, ha a csalás egyértelműen a bank informatikai rendszereinek vagy munkatársainak hibája miatt történt, ha a hiba és a csalárd tranzakciók között egyértelmű az összefüggés, ha a bank nem teljesítette az MNB biztonsági előírásait, vagy ha az ügyfél nem járult hozzá a tranzakcióhoz és nem volt gondatlan.

Kóródi-Juhász Zsolt, az üggyel foglalkozó ügyvéd szerint azonban a helyzet összetettebb. Egy nemrég lezárult ügyben a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Békéltető Testülete (PBT) megállapította, hogy az új mobilapp beállításáról és a belépéskor használt kétfaktoros autentikációról szóló SMS-ek között annyira jelentéktelen az eltérés, hogy nem volt elvárható, hogy az ügyfél felismerje a különbséget. A PBT szerint így nem valósult meg a súlyos gondatlanság jogszabályban rögzített tényállása.

Ebben a döntésben szerepet játszhatott a Kúria januárban meghozott határozata is, amely szerint nem lehet egy elképzelt, átlagos fogyasztóból kiindulni, hanem minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, hogy az áldozat mennyire volt tisztában a lehetséges következményekkel. A Kúria leszögezte, hogy a súlyos gondatlanságot a pénzforgalmi szolgáltatónak kell minden esetben külön-külön bizonyítania.

Kóródi-Juhász szerint a bankok jellemzően azzal kötik össze a súlyos gondatlanságot, hogy az ügyfelük kiadta az adatait, de ez önmagában nem alapozza meg azt. "A bírói gyakorlat azonban ezt nem szokta figyelembe venni, mert a bank nem jogosult arra, hogy objektíve, a körülmények vizsgálata nélkül súlyosan gondatlannak minősítsen valamilyen tevékenységet" - magyarázta az ügyvéd.

Az ügyvéd szerint az MBH Bank esetében további problémák is felmerülnek. Több áldozat állítja, hogy a bank csak akkor értesítette őket gyanús utalásokról, amikor már szinte minden pénz eltűnt a számlájukról. Kóródi-Juhász szerint számos olyan gyanús tranzakció van - például új eszköz regisztrálása után azonnal nagy összegű utalások indítása -, amelyeket egy automatizmusnak jeleznie kellene, de az ügyek számossága alapján ez nem történik meg.

Az ügyvéd szerint a Magyar Nemzeti Bank banki csalások észlelésére, megelőzésére, megakadályozására és kezelésére vonatkozó ajánlásában számos olyan dolog szerepel, amely az MBH-nál nem valósul meg. Szerinte már az is rengeteget segítene, ha egy újonnan regisztrált eszközzel 24 óráig nem lehetne tranzakciót végezni, vagy ha új eszközt csak személyesen lehetne regisztrálni.

Az MBH azzal is védekezett, hogy még nem sikerült egy platformra hozni a fúzióban érintett bankok rendszereit. Ez tényleg így van, és a három különböző belépési felület megkönnyítheti az ügyfelek átverését. Az ügyvéd szerint ugyanakkor ez nem az ügyfelek problémája, különösen, hogy a bank már több mint két éve működik.

Az áldozatoknak a PBT vagy a bíróság felkeresése mellett mindenképpen érdemes feljelentést is tenniük. Ha a PBT az áldozat javára dönt, akkor a bank köteles a megterhelés előtti állapot visszaállítására. Az ingyenesen elérhető PBT kétmillió forintos összeghatárig a szolgáltatót kötelező határozatot hozhat a teljes kár megtérítéséről, ennél magasabb összegnél pedig ajánlást tehet.