Kiderült, ki kapta idén a Nobel-békedíjat

Cikkünk frissült!

Mint ismert, a Svéd Akadémia csütörtökön bejelentette, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapja. A magyar író Kertész Imre 2002-es elismerése után több mint két évtizeddel nyerte el a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését.

Pénteken pedig a Norvég Nobel-bizottság jelentette, hogy María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapja idén a Nobel-békedíjat. A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjak svéd alapítója, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor, 1896-ban Norvégia még Svédországhoz tartozott, és vélhetőleg Nobel ezért rendelkezett így, de végakaratában nem indokolta döntését.

"A Nobel-békedíjat 2025-ben a béke egy bátor és elkötelezett védelmezője kapja, egy olyan nő, aki az egyre erősödő sötétségben is életben tartja a demokrácia lángját" - jelentette be Jorgen Watne Frydnes, a bizottság elnöke.

María Corina Machado kulcsfontosságú szerepet játszott az egykor mélyen megosztott venezuelai ellenzék egyesítésében. A közös alapot a szabad választások és a népképviselet követelésében találták meg, ami pontosan a demokrácia lényege: az a közös akarat, hogy megvédjük a népuralom elvét, még akkor is, ha egyébként nem értünk egyet bizonyos dolgokban. Egy olyan időszakban, amikor a demokrácia fenyegetés alatt áll, különösen fontos, hogy megóvjuk ezt a közös alapot - hangzott el a bejelentésen.

Venezuela egy viszonylag demokratikus berendezkedésű és virágzó országból vált azzá a brutális, autoriter állammá, amely ma humanitárius és gazdasági válságtól szenved. A venezuelai emberek többsége mélyszegénységben él, miközben a társadalom legfelső szintjén élő kevesek egyre gazdagodnak. Az erőszakos államgépezetet az ország polgárai ellen fordítják. Csaknem 8 millió venezuelai hagyta már el a hazáját. Az ellenzéket szisztematikusan ellehetetlenítik választási csalások, jogi eljárások és bebörtönzések útján - emlékeztetett Jorgen Watne Frydnes.

A demokratikus fejlődés mellett elkötelezett Súmate nevű szervezet alapítójaként Machado több mint 20 évvel ezelőtt állt ki a szabad és tisztességes választásokért, politikai hivatalban, illetve különböző szervezetek szolgálatában szót emelt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet fontossága mellett.

A 2024-es venezuelai elnökválasztáson María Corina Machado volt az ellenzék jelöltje, de a rezsim megakadályozta az indulását. Ezután egy másik párt jelöltjét támogatta, és önkéntesek százezreit mozgósította, felülemelkedve a politikai nézeteltéréseken. Az önkéntesek választási megfigyelőkként - a zaklatás, az őrizetbe vétel és a kínzás fenyegetése ellenére - szerte az országban őrködtek a szavazóhelyiségekben, és gondoskodtak arról, hogy a szavazás eredményét dokumentálják, mielőtt a vezetés megsemmisíthetné a szavazólapokat és elcsalhatná az eredményt.

A kollektív ellenzék erőfeszítései a választás előtt és után innovatív, bátor, békés és demokratikus lépések voltak - folytatta a Norvég Nobel-bizottság elnöke. Bár az ellenzék nemzetközi támogatást is kapott, amikor a szavazókörzetekből begyűjtött adatok alapján bemutatták, hogy egyértelmű győzelmet arattak a voksoláson, a rezsim nem volt hajlandó elfogadni az eredményt és nem engedte ki a hatalmat a kezéből.

Jorgen Watne Frydnes hangsúlyozta: a demokrácia a tartós béke előfeltétele. Ugyanakkor jelenleg olyan világban élünk, ahol a demokrácia épp visszaszorulóban van, és egyre több autoriter rezsim kérdőjelezi meg a normákat, és alkalmaz erőszakot. A venezuelai vezetés ragaszkodása a hatalomhoz és a nép elnyomása nem egyedi jelenség a világban. Globálisan hasonló trendek tapasztalhatók: a vezetők sok helyen megsértik a jogállamot, elhallgattatják a szabad sajtót, börtönbe vetik a kormányt bírálókat. Soha korábban egyik évben sem tartottak annyi választást, mint tavaly, de ezek közül egyre kevesebb volt szabad és tisztességes választás - mutatott rá.

María Corina Machado az utóbbi évben bujkálásra kényszerült, de az életét veszélyeztető súlyos fenyegetések ellenére nem hagyta el hazáját, ami milliók számára szolgált inspirációként.

Amikor autoriter erők szerzik meg a hatalmat, létfontosságú, hogy elismerjük a szabadságnak azon bátor védelmezőit, akik szót emelnek és ellenállnak. A demokrácia sorsa azokon múlik, akik nem hajlandók csendben maradni, akik a komoly kockázatok ellenére elő mernek lépni, akik figyelmeztetnek minket arra, hogy a szabadság nem magától értetődő, hanem szavakkal, bátorsággal és elszántsággal folyamatosan védelmezni kell - áll az indoklásban.

A békedíj elnyeréséhez María Corina Machado megfelelt az Alfred Nobel által meghatározott mindhárom feltételnek. Egyesítette országa ellenzékét, rendíthetetlenül ellenállt a venezuelai társadalom militarizálásának, és mindig elkötelezett volt a demokrácia felé vezető békés átmenet mellett. Munkájával megmutatta, hogy a demokrácia eszközei egyben a béke eszközei is. Személye egy olyan jövő reményét testesíti meg, amelyben a polgárok szavát meghallják, és az alapvető emberi jogokat biztosítják - közölte a Norvég Nobel-bizottság.

A 11 millió svéd koronával (388 millió forint) járó Nobel-békedíjat december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban.

A díjat 1901 óta 106. alkalommal osztották ki, 19 évben (1914-1916, 1918, 1923, 1924, 1928, 1932, 1939-1943, 1948, 1955-1956, 1966-1967 és 1972) nem talált gazdára. A Nobel-békedíjat eddig 143 kitüntetettnek ítélték oda, 112 személynek és 31 szervezetnek, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 112 személy (92 férfi és 20 nő), valamint 28 különböző szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje.

Az első Nobel-békedíjat 1901-ben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát alapító Henry Dunant kapta. Legfiatalabban a 2014-ben, 17 éves korában kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai, aki egyben a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas, legidősebben pedig, 86 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült a kitüntetésben 1995-ben. Visszautasításra is egy példa van: 1973-ban a vietnámi békeszerződés megkötéséért a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, amelyet Le Duc Tho nem vett át. A díj történetében a legtöbb, 91 jelölést a nők jogaiért küzdő amerikai Jane Addams kapta, az elsőt 1916-ban, a díjat végül 1931-ben vehette át.