Jól ráfázott, aki most eladná a lakását: ezzel mindenképpen számolnia kell

A téglalakások értékesítési ideje országos átlagban másfél héttel, a panellakásoké két héttel nőtt meg, derült ki az Otthon Centrum legfrissebb kimutatásából, amelyben az ingatlanok értékesítési idejét vetette össze a korábbi adatokkal. "A panellakásoknál már tavaly érzékelhető volt az értékesítéshez szükséges idő növekedése, míg a téglalakások esetében 2013 óta először fordul elő, hogy az eladási idő hosszabb lett" - összegezte a tényeket Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a két lakástípus értékesítési ideje közötti különbség is csökkent.

Ugyanakkor a panelek még mindig kapósak maradtak a piacon, ezt az ingatlantípust lehet a legrövidebb időn belül értékesíteni. Ennek az a magyarázata, hogy jellemzően ez a legolcsóbb városi lakástípus. Népszerűségük másik oka, hogy fenntartásuk a rezsicsökkentés óta viszonylag kedvező, és a nagyobb lakótelepek jó közlekedési elérése mellett az utóbbi évtizedekben komplett infrastruktúra épült ki az ott élők kiszolgálására. A vásárcsarnokok, boltok, óvodák és iskolák mellett a sportolási vagy kikapcsolódási lehetőségek széles köre is szolgálja az ott élők kényelmét. A lakótelepi lakások megítélése az elmúlt évtizedekben nagyot változott, a vidéki városokban, különösen a panelprogramos épületek ma már teljesen azonos értékűek a vásárlók szemében, mint az azonos városrészben található hagyományos tégla építésű társasházak.

A két évvel ezelőtti állapotokhoz képest - amikor az ingatlanpiaci pörgés a csúcson volt - az idei év első negyedévére valamelyest lassult a tempó. Amíg 2018-ban országos átlagban a bő két hónapos eladási idő volt jellemző, idén a panelek értékesítési ideje már megközelítette a három hónapot: 88 napra nőtt. "Nagyjából ugyanazok a folyamatok játszódtak le mindenhol, a településtípusok között nem tapasztaltunk lényeges különbséget: a legtöbb helyen 80-90 nap alatt keltek el a házgyári technológiával készült lakások" - elemezte az országos adatokat Soóki-Tóth Gábor. Elmondta, egyedül az agglomerációban emelkedett száz nap fölé a forgási idő, de ott a legtöbben családi házat keresnek, a panellakások iránti érdeklődés szerényebb.

Ugyancsak nőtt a téglalakások értékesítési ideje, országos átlagban meghaladta a száz napot (102 nap). Száz nap alatt csak a belvárosban és néhány kedvelt kisvárosban lehetett eladni ilyen lakásokat. Budán és a régió központokban száz, a külső pesti kerületekben és a többi megyei jogú városban 110 napot kellett várni a fizetőképes vevőre, míg a kisebb településeken a négy hónapos értékesítési idő sem volt ritka.

Egyetlen szegmensben, a családi házak esetében csökkent az értékesítési idő az év első negyedévben: átlagosan öt és fél hónapot kellett várni a megfelelő vásárlóra, de az ország különböző régiói között meglehetősen nagy a szórás. "A megyei jogú városokban és a külső pesti kerületekben a családi házak értékesítési ideje csak egy hónappal haladta meg a téglalakások eladásához szükséges időt. De a településméret csökkenésével, valamint a drágább helyeken, például Budán vagy az agglomeráció kedvelt településein az értékesítési idő már 5-6 hónapig tart. A városoktól távol eső kistelepüléseknél pedig akár fél évnél is tovább van a piacon az ingatlan" - mondta az elemzési vezető.

A koronavírus ingatlanpiaci hatása alapvetően attól függ, hogy milyen hosszan húzódik el a járvány elleni küzdelem. Várhatóan tovább nő az értékesítéshez szükséges idő, és a családi házak esetében is a piac lassulása várható, modellezte a közeljövő legvalószínűbb trendjét Soóki-Tóth Gábor. A lassulás mértéke nagyban függ attól, hogy meddig tartanak a társadalom életét befolyásoló korlátozó intézkedések. Ugyanakkor az Otthon Centrumnál hirdető eladók döntő része nem zárkózik el a további a mutatástól és a kereső ügyfelek is motiváltak, hiszen az utóbbi évekhez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek: valamelyest mérséklődtek az árak és szerződéskötéskor a korábbinál többet alkudhatnak.