Itt a csalók feketelistája, akik trükköznek a tűzifával 2026-ban: ne dőlj be az ilyen hirdetéseknek!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a faanyag kereskedelmi lánc ellenőrzések során feltárt jogsértések listáján folyamatosan jelennek meg azoknak tüzelő-árusítók nevei, akiket jogsértésen érnek. Csak augusztusban 10 újabb név került a listába. Illetve a hatóság a jogszerűtlen hirdetések adatait is gyűjti helységnév és telefonszám feltüntetésével. Ezért mielőtt felhívunk egy telefonszámot, ellenőrizzük a Nébih listáján, illetve a kereskedő nevére is rákereshetünk a jogsértések listáján. Az azonban, hogy egy hirdető nem található meg a Nébih adatbázisában, nem jelenti, hogy biztosan nem csalásról lehet szó. Mutatjuk, mire érdemes még figyelni.

A Nébih saját próbavásárlásai, valamint a vásárlóktól kapott jelzések alapján folyamatosan gyűjti és elemzi a tűzifavásárlások kapcsán észlelt jogszerűtlenségeket, és közzétették a tanácsaikat. A hatóság tapasztalatai szerint a vásárlók elsősorban a helyi újságok hirdetési rovataiból, illetve online találkoznak első olvasásra rendkívül előnyösnek tűnő ajánlatokat. Ezeknek többnyire közös jellemzője, hogy rendkívül olcsón, nagyon jó minőségű, száraz, akciós tűzifát kínálnak eladásra.

Az átverések általában a következőképpen zajlanak: először is a leendő vásárlóktól gyakran egy kedves női hang veszi fel a rendelést és egyeztet, ami bizalmat kelt. Amikor azonban a faanyag megérkezik, az derül ki, hogy az kevesebb, vizesebb, vagy silányabb minőségű. A kiszállítók azzal védekeznek, hogy ők csak leszállítják az anyagot, amit kaptak, beszéljen a vásárló az eladóval. A csaló hirdető ilyenkor egyszer-kétszer még felveszi a telefont, ígérget, magyarázkodik, viszont egy idő után elérhetetlenné válik. Vannak olyan esetek is, amikor a szállításkor reklamáló vásárlókkal szemben már a fuvarosok is fenyegetően lépnek fel, így elveszik a vásárló kedvét a határozottabb érdekérvényesítéstől.

A hatóség szerint országszerte sok olyan visszaélés történik, amikor az eladók az emberek jóhiszeműségére alapozva csalják ki a tüzelőre félretett pénzt. Ráadásul az átvert vásárlók nagyon sok esetben félnek ilyen esetben a hatóságot felkeresni, tartva attól, hogy a csalók később megtorolnák, ha ellenőrzést, bírságot kapnak. Így pedig a hatóságnak sincs könnyű dolga a csaló hirdetők lefülelésében.

A leginkább úgy kerülhetjük el, hogy csalók áldozatává váljunk, hogy körültekintően és óvatosan vásárolunk, megrendelés előtt pedig alaposan tájékozódunk. 

Honnan ismerhető fel a tisztességes hirdető?

Ha egy szabálykövető kereskedő hirdetést ad fel, abban a hatósági azonosítószámot (ez lehet az erdőgazdálkodói kód vagy az ún. EUTR technikai azonosítószám) is feltünteti. A hatósági nyilvántartásokban ez alapján válik azonosíthatóvá. Ezen a felületen ellenőrizhetjük a kereskedő adatait a kódja alapján. Ha a hirdetésben nincs feltüntetve ez azonosító, akkor kérjük el a kereskedőtől azt, amikor felvesszük vele a kapcsolatot. A tisztességes kereskedő minden gond nélkül megadja ezt a számot, ha viszont csalóval van dolgunk, jó eséllyel nem jelentkezik, vagy hamis azonosítószámot ad meg.

Amikor már megtörtént a megállapodás, utána is kiderülhet, hogy az eladó nem teljesen korrekt. Fontos szabály, hogy a tűzifa kiszállításakor a vásárló részére át kell adni egy FA-AA betűkóddal és hétjegyű egyedi sorszámmal ellátott (pl. FA-AA 3324532), szállítójegyet, amin az adott tűzifa-vásárlás és -kiszállítás összes lényeges adata szerepel. Ezek közül a legfontosabbak: az eladó, a szállító és a vevő adatai, így neve, címe, a teherautó rendszáma, a tűzifa fafaja, mennyisége, a szállítás időpontja, melyet év, hónap, nap, óra és perc pontossággal kell feltüntetni, valamint annak megnevezése, hogy honnan származik a fa. Többféle szállítójegy van forgalomban, de a felsorolt adatok mindegyiken szerepelnek. 

A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a szállítólevél, nyugta, számla, átvételi elismervény vagy más megnevezésű dokumentumok nem helyettesítik a szállítójegyet! Azt az eladónak mindenképpen át kell adnia a vevőnek.

A jogkövető kereskedő a lerakodás előtt lehetőséget biztosít a vevő részére, hogy meggyőződjön róla, valóban a megrendelt mennyiséget kapja-e meg. Ha mázsára történt a megrendelés, akkor a mérés adatait is feltünteti a szállítójegyen (a méréshez használt, hitelesített mérleg hitelesítési jelének feltüntetésével), vagy úgynevezett mérlegjegyet ad. Ha köbméterre vagy kalodában történt a megrendelés, akkor kérésre megengedi, hogy a vevő maga is megmérje a lerakodás előtt a teherautón lévő fát.

Lerakodás után érdemes meggyőződni arról, hogy a teherautó platóján, a lerakott tűzifa alatt nem volt-e valami előre nem látott nagyobb tárgy (traktorgumi, raklap, ládák stb.), amelyet beleszámítottak a tűzifa térfogatába. Tisztességes kereskedőnél ilyen nem fordulhat elő.

Tanácsok az átverések elkerüléséhez

Az egyik legfontosabb, hogy vásárlóként keltsük azt a benyomást, hogy a csalóknak nem lesz velünk könnyű dolga: mutassuk meg, hogy tájékozottak vagyunk, milyen adatoknak és papíroknak kell rendben lenniük tűzifavásárlás esetén. Ha már az azonosítókódot elkérjük ellenőrzés céljából, sok csalót már ez is elriaszthat.

Ha az azonosító kódot ellenőriztük, akkor kérjünk adategyeztetést: milyen adatok lesznek a szállítólevélen, és a saját adatainkat is megadhatjuk egyúttal. Kérjük meg a kereskedőt, hogy amikor elindulnak kiszállítani a fát, hívják fel telefonon és adják meg a teherautó rendszámát. Ha a kereskedő nem együttműködő, akkor keressünk mást, akitl fát vásárolhatunk!

Ha pedig úgy érzi valaki, hogy megtévesztés áldozata lett, és az eladó elzárkózik attól, hogy orvosolja a panaszait, nem kapott szállítólevelet, akkor fontos, hogy megőrizze az eladótól kapott minden információt, jegyezzen fel minden részletet a vásárlás kapcsán, és írja meg a panaszát a Nébih-nek (eutr@nebih.gov.hu)! Minél több információval tud szolgálni a jogsértő cselekményekről, annál nagyobb valószínűséggel tudja a hatóság leleplezni a tűzifával kapcsolatos csalásokat.