Itt a bírságszezon, súlyos csekket kaphatnak a magyar háztulajok: kevesen tudják, de ezt tilos 2026-ban

Az országszerte megindult havazás kapcsán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a téli síkosságmentesítés szabályaira. A szakember emlékeztetett: a fás szárú növények védelméről szóló, 346/2008-as kormányrendelet értelmében belterületi közterületeken – az úttest kivételével – tilos olyan anyagot használni csúszásmentesítésre, amely veszélyezteti a környező fák egészségét. Ez a tilalom kifejezetten vonatkozik a hagyományos útszóró sóra, amelynek járdán történő használata így szabálysértésnek minősül.

A főtájépítész hangsúlyozta, hogy a nátrium-klorid alapú útszóró só rendkívül káros a talajra és az abban élő szervezetekre. A só elszikesíti a talajt, jelentősen rontja a vízfelvevő és vízmegtartó képességét, valamint elpusztítja a talajban élő hasznos baktériumokat és gombákat. Ezek a mikroorganizmusok nélkülözhetetlenek az egészséges talajélet fenntartásához, így a rendszeres sózás hosszú távon a növényzet pusztulásához vezethet.

A káros hatások elkerülésére több, környezetkímélő alternatíva áll rendelkezésre. Bardóczi szerint a magnézium- és káliumsók, az NPK műtrágya, a zeolit, a faforgács, illetve a homok egyaránt használható a járdák csúszásmentesítésére úgy, hogy közben nem okoznak érdemi károsodást a növényzetben és a talajéletben.

Budapesten már évekkel ezelőtt megkezdődött az átállás a környezetbarát síkosságmentesítő anyagokra. A kiemelt fasorok mentén futó, sík közúti szakaszokon a fővárosi cégek már hosszú ideje alternatív anyagokat használnak, a parkokban pedig több mint egy évtizede ilyen módszerekkel végzik a téli csúszásmentesítést.

Bardóczi a téli időjárás kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a fagyos időszaknak pozitív hatása is van: jelentősen csökkenti az áttelelő kártevők számát. A tartós hideg így természetes módon járul hozzá a kórokozók és kártevők visszaszorításához, ami hosszabb távon a városi zöldfelületek egészségét is javítja.