Nagyon fontos dologról kell lemondaniuk a lakásvásárlóknak 2026-ban: erre kevesen készültek fel

A szakértők tapasztalatai szerint az év utolsó negyedében alapvetően megváltozott a piaci környezet. A vevők által korábban drágának tartott újépítésű ingatlanok iránt is jelentősen élénkült a kereslet. Érdemi alkura jellemzően legfeljebb a családi házaknál nyílt lehetőség: ezeknél átlagosan mintegy 10 százalék körüli árengedményt tudtak elérni a vevők – mondta Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője.

A belvárosban hasonló folyamatok zajlottak. Garaba Gergely, aki a VI., VII., VIII. és IX. kerületek ingatlanpiacát követi, megerősítette, hogy az addigi gyakorlat gyökeresen átalakult. A hirdetési áron történő értékesítés ismét általánossá vált, és bizonyos esetekben még felfelé irányuló licitálás is megfigyelhető volt.

A legkeresettebb ingatlanoknál gyakorlatilag megszűnt a különbség az eladási ár és a meghirdetett ár között. A IV. és XV. kerületekben dolgozó Balla Frigyes tapasztalatai szerint ezekben a városrészekben az eladóknak jellemzően már nem kellett engedniük az árból az értékesítés során.

A méret és az állapot továbbra is meghatározó tényező maradt az alku szempontjából. A szakértők szerint a nagyobb alapterületű, illetve a felújításra szoruló kisebb lakások esetében még mindig volt némi mozgástér, általában 2–5 százalék közötti kedvezmény formájában. A jelentős ráfordítást igénylő, ráadásul magas áron kínált, nagyméretű ingatlanok tulajdonosai akár 10 százalékos engedményt is kénytelenek voltak adni.

Dél-Pesten is hasonló trendek rajzolódtak ki. Rencsevics Mária, aki a XIX., XX. és XXIII. kerületek piacát felügyeli, kiemelte, hogy a kisebb lakásoknál az alkudozás szinte teljesen eltűnt.

Előfordultak a piacon ennél nagyobb árengedmények is, de ezek elsősorban a kényszerértékesítésekhez, illetve a szakértő bevonása nélkül, irreálisan túlárazva piacra vitt ingatlanokhoz kötődtek

– figyelmeztetett a szakember.

A XVIII. kerületben a változás még látványosabb volt. Rácz Gyula László beszámolója szerint nemcsak hogy megszűnt az alku szokásos gyakorlata, hanem több vevő egyidejű jelentkezése esetén gyakran versenylicit indult. Ennek következtében egyes ingatlanok a kezdeti hirdetési árhoz képest 1–3 millió forinttal magasabb áron cseréltek gazdát.

Dél-Budán Nagy Csaba régiós vezető is többnyire csak jelképes mértékű alkukról számolt be. A kiemelkedően jó adottságú ingatlanoknál itt is megjelent a vevők közötti árverseny. A tapasztalatok szerint a korábban magasnak tűnő hirdetési árak mára reális piaci szintté váltak, és a tényleges adásvételek minimális eltéréssel ezen az árszinten valósultak meg.

Az agglomerációban – például Érden – szintén hasonló jelenségek voltak megfigyelhetők. Hártó Regina irodavezető szerint az alkulehetőség döntően az árazáson múlik.

Akadtak a piacon olyan túlárazott ingatlanok, ahol a vevők érthető módon csak egy jelentősebb árengedmény után voltak hajlandók szerződni

– tette hozzá.

A Balaton-part ingatlanpiaca némileg eltérő képet mutatott. Krausz Gábor siófoki szakértő rámutatott, hogy bár az átlagos alkumérték itt is csökkent, a jelentősen túlárazott ingatlanoknál továbbra is előfordult 10–15 százalékos árengedmény. Ez szemben áll az egyébként jellemző, mintegy 5 százalék körüli alkusávval.