Elhunyt II. Erzsébet királynő

II. Erzsébet 1926-ban született Londonban, Albert herceg (a későbbi VI. György brit király) és Elizabeth Bowes-Lyon hercegné első gyermekeként. Gyermekkorát Londonban töltötte, leszámítva azokat az éveket, mikor a második világháborúban a Harmadik Birodalom Londont bombázta, ekkor vidékre menekültek, bár felmerült, hogy Nagy-Britanniát is elhagyják. Apja ekkor már uralkodó volt, Erzsébet pedig az első számú örököse a koronának: nagybátyja, VIII. Edward 1936 végén lemondott a trónról.

Erzsébet 1952 februárjában lett Anglia, Skócia és Észak-Írország királynője, mikor apja súlyos betegség után elhunyt. Uralkodására esett többek között egy komoly gazdasági recesszió, a háború utáni újjáépítés gondja, a falklandi háború, valamint családi tragédia is esett erre az időszakra: majdnem pontosan 25 évvel ezelőtt Károly herceg elvált felesége, Diana hercegnő egy közlekedési balesetben meghalt, 2002-ben pedig elveszítette egyetlen testvérét, Margit hercegnőt is.

Erzsébet királynő történelmi szerepét már önmagában jól példázza, ha megnézzük, ki mindenkit „túlélt” uralkodóként: 1952 és 2022 között 15 miniszterelnökkel dolgozott együtt (az utolsót, a frissen megválasztott Liz Trusst kedden kérte csak fel kormányalakításra, legelső miniszterelnöke pedig Winston Churchill volt), uralkodási ideje alatt 7 pápa és számos amerikai elnök is jött és „ment”. Erzsébet 70 éves uralkodási idejével rekorder volt Nagy-Britannia történelmében, de a világtörténelemben is csak XIV. Lajos, a Napkirály előzte meg: Erzsébet 70, Lajos 72 éven át uralkodott.

Erzsébet halálával legidősebb fia, a 73 éves Károly ül a brit trónra, azt egyelőre nem tudni, hogy milyen uralkodói néven. Ezzel a wales-i hercegi titulus is tovább száll, mégpedig az ő elsőszülött fiára, a 40 éves Vilmos hercegre, aki így a brit trón első számú örököse is lett.