A magyarok jelentős része ilyen ingatlanokban lakik: mégis hogy bírják ezt?

2020. december 17. 17:33

Az Eurostat friss összeállítása alapján európai viszonylatban Magyarországon alacsonyak a lakhatáshoz kapcsolódó költségek, de az ingatlanok minősége szempontjából a lista végén állunk. Egy friss összeállítása a hazai lakhatási körülményeket és ingatlanpiaci változásokat vizsgálja az európai uniós statisztikák fényében.

December 9-én jelent meg az Eurostat összeállítása az európai lakáshelyzetről. A felmérés adatai alapján az Európai Unió tagállamai között jelentős eltérések figyelhetőek meg a lakhatás viszonyai, költségei és az ingatlanpiaci folyamatok szempontjából is. A most publikált adatsorok segítenek nemzetközi kontextusba helyezni a magyarországi ingatlanpiaci folyamatokat.

Bérlemény vagy saját tulajdon, az örök kérdés

Az Európai Unió lakosainak 70 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, Magyarországon ez az érték 92 százalék, amivel kicsivel Románia (96%) mögött, a dobogó második fokán állunk. Hasonlóan magas arányban figyelhetőek meg saját tulajdonú ingatlanok a volt szocialista államokban is, a kivétel Szlovénia, ahol ez 75 százalék. 

Összehasonlításként a nyugat-európai országokban már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok. Franciaországban a lakosság 64 százaléka, Dániában 61 százaléka, a közvetlen nyugati szomszéd Ausztriában csak kicsivel több, mint a lakosság 55 százaléka él saját ingatlanban, míg Németországban a legalacsonyabb, 51 százalék ez a mutató.

Az Európai Unióban közel azonos arányban képviseltetik magukat lakások (46%) és házak (53%) a lakásállományon belül, azonban a tagországok szintjén már jelentős eltérések figyelhetőek meg. Míg Írországban a lakóingatlanok döntő többsége (92%), addig Lettországban mindössze 34 százaléka önálló ház.

Magyarországon a házak vannak túlsúlyban (72%), ez alapvetően a településszerkezet sajátosságaira visszavezethető, nehezen változó adottság, azonban az 5 százalékos lakásáfa visszavezetésével fellendülő lakásépítésnek köszönhetően ez az arány hosszabb távon akár meg is változhat

 - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.Az egy főre jutó szobaszám uniós átlaga 1,6. 2,2 szoba/fő átlagával toronymagasan vezet Málta, Magyarország a középmezőny végéhez tartozik (1,5 szoba/fő), míg Horvátországban, Lengyelországban és Romániában mindösszesen 1,1 szoba jut egy-egy lakóra.

Zsúfoltság és lyukas tetők

Az Európai Unió polgárainak 17 százaléka él zsúfolt lakásokban. 2010 és 2019 között ez az arány mindenhol csökkent, azonban országonként még mindig hatalmasak a különbségek. Romániában a lakosság közel fele (45,8 százaléka), Lettországban 42,2 százaléka, míg Cipruson csak 2,2 százaléka él zsúfolt körülmények között. A magyarországi lakosok 20,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy lakhelye zsúfolt, míg 2010-ben ez 47 százalék volt.

A zsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), amelynek tipikus esete, amikor a gyerekek önállósodása után a szülők a nagy lakásban maradnak. Magyarországon a lakosok 23,9 százaléka érzi kihasználatlannak otthonát (2010-ben még csak 6,3 százalék), az EU átlag 32,7 százalék, míg Máltán kiugróan magas, 72,6 százalék.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Az ingatlan mérete és a lakók száma mellett az ingatlan minősége is alapvetően befolyásolja az életminőséget. Magyarországon a lakosság 22,3 százaléka él lyukas tető alatt, ezzel Ciprus (31,1%) és Portugália (24,4%) után a harmadik legrosszabb helyen állunk az Európai Unióban.

"A magyarországi ingatlanállomány jelentős része elavult és korszerűtlen, ezen az állapoton változtathat a 2021. január elsejétől elérhető lakásfelújítási támogatás, hiszen hatmillió forintból egy teljes tetőfelújítás vagy teljes körű fűtéskorszerűsítés is kivitelezhető" - tette hozzá Valkó Dávid.

A jövedelem ötödét költik lakhatásra

2010 és 2019 között folyamatosan növekedtek a bérleti díjak, 2014 óta pedig a lakásárak is az Európai Unió legtöbb országában, ami egyre növekvő terhet ró a háztartásokra. Az ingatlanfenntartás megfizethetőségének egyik mutatószáma, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora részét költik lakhatásra. 2019-ben az Európai Unióban a rendelkezésre álló jövedelem átlagosan 20 százalékát fordították erre a célra, ez a mutató Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb (13,5%), míg Görögországban a legmagasabb (38,9%). 

A lakhatás környezetre gyakorolt hatásának szempontjából lényeges a lakóingatlanokból kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége, melyek a fűtés, főzés, vízmelegítés és légkondicionálás során elégetett fosszilis energiahordozókból keletkeznek. Ez 2018-ban az Európai Unió átlagában éves szinten 716,3 kg/fő volt, ami jelentős csökkenést mutat a 2010-es 912,8 kg/fő-ről indulva. Magyarországon ez a mutató 2018-ban 852,6 kg/fő volt, és a javulás az EU átlagához képest jóval szerényebb volt 2010 óta. A legmagasabb a háztartások ilyen irányú környezetterhelése Luxemburgban (1761,5 kg/fő), Írországban (1263,2 kg/fő) és Belgiumban (1148,4 kg/fő), míg a legalacsonyabb kibocsátású országok a 2018-as adatok alapján Svédország (39,2 kg/fő), Málta (114,3 kg/fő) és Finnország (231,9 kg/fő).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem