Magyarország az előkelő 7. helyen végzett abban az adóversenyképességi rangsorban, ami 38 OECD-ország adórendszerét vizsgálta.
Thomas Tuchel elfogadta az angol szurkolók kritikus kórusát a Lettország elleni világbajnoki selejtezőn, miután korábban bírálta a Wembley-ben tapasztalt hangulatot.
A balti államok nagyszabású vészforgatókönyveket dolgoznak ki arra az esetre, ha Oroszország katonai fellépése menekülthullámot indítana el a térségben.
Az azonosított orosz légijárművek között három MiG-31-es, egy Szu-30-as és egy Szu-35-ös vadászrepülőgép volt.
Miközben Európa lassan ráébred, hogy saját védelme nem lehet kizárólag amerikai garanciákra építve, több uniós tagállam is drasztikusan megemelte katonai kiadásait.
Lett elnök: a védelmi kiadások 3,5 százalékos emelését kell megvitatni a NATO-ban.
A balti államok lakosait felkészítették az esetleges átmeneti nehézségekre.
2023-ban Magyarország a 11. helyen végzett az OECD-országok adórendszerét évente rangsoroló Tax Foundation listáján.
A második legrosszabb lett az EU-ban a magyar minimálbér, már csak a bolgárokat előzzük ebben a mutatóban.
Ha valaki nem bírja a turistatömeget és szívesen felfedezne új helyeket, számukra összeszedtük Európa eldugott kincseit.
Borzasztó számok a Covid nyomában.
Az oltásban élen jár Málta 18,3 százalékkal és Magyarország 17,9 százalékkal.
Magyarországra most érkezett 21 ezer 600 adag.
Örülhetnek a divat szerelmesei.
Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3,5-szer nagyobbat robbant.
Akárcsak az Európai Unióban általában, úgy Magyarországon is brutálisan nagy kereseti különbségek mutatkoznak az egyes gazdasági ágazatokban. Igen ám, de mennyivel lehet valójában többet keresni például Nagy-Britanniában vagy Németországban azokban az ágazatokban, amikben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ az Eurostat legfrissebb, tagállami összehasonlításokat lehetővé tevő kiadványa segítségével. És ami még fontosabb, nem csak a kereseteket hasonlítottuk össze, hanem azt is vizsgáltuk, mennyivel nagyobb jólétre számíthatnának azok a magyarok, akik a legjobban és legrosszabbul fizető hazai ágazatokból kilépve, ugyanezekben az ágazatokban helyezkednének el Nagy-Britanniában vagy éppen Németországban.
Magyarország éppen lecsúszott a top10-ről, pedig Norvégiától csak egy hajszál választja el: a tudásintenzív szolgáltatások területén dolgozó magyarok száma 2010 óta 20 százalékkal nőtt, a nők aránya pedig stabilan 60-61 százalék ebben a szektorban.
A világ egy tetemes részével szemben Magyarországon kimondottan egyenlőnek számítanak a nők és a férfiak. Egy friss ranglista szerint azonban, hazánk előtt mégis áll 19 ország, ahol még jobb a helyzet. Ezek pedig jellemzően mind európai országok. A most vizsgált egyenlőségi aspektusok vizsgálatakor kiderült az is, hogy a nők miben szenvednek súlyos egyenlőtlenséget a férfiakkal szemben Magyarországon. A problémát a munka világában, ezen belül is a keresetekben kell leginkább keresni.
Volt, ahol sikerült a küzdelem.
Az Európai Unióban egyedül Bulgáriában kevesebb a minimálbér, mint Magyarországon. Az Eurostat adataiból kiderült, hogy immáron Romániában is több az adható legkevesebb bér, mint nálunk. Ha a mediánkeresettel vetjük össze, akkor a magyar minimálbér kb. 58 százaléka a medián bérnek, ami egyébként nem olyan rossz arány az Unión belül.
