Nem nagyon erőltetjük a megújuló energiákat: elhúzott mellettünk az EU

Az Eurostat nemrégiben tette közzé a legfrissebb adatokat arról, hogy az egyes tagállamok milyen arányban használnak megújuló energiát. Megújulónak számít a vízi,- a szél- és a naperőmű, a geotermikus és tenger mozgásából nyert energia, a biodízel és az újrahasznosított szemét is - írta a 444.hu, ami emlékeztet: az EU előírása szerint 2020-ra a megújulók arányának átlagosan 20 százaléknak kell lennie, de az egyes tagállamoknak külön-külön kvótájuk van.

Magyarországnak például csak 13 százalékot kell elérnie, de egyes országok jóval 20 százalék feletti arányt vállaltak: Svédország 49 százalékot, Románia 24-et, ám Málta csak 10-et. Ugyanakkor a magyar cél teljesítésében benne van, hogy a megújuló energia jelentős része tűzifából származik, ami valóban megújul, ha elég új fát ültetnek az eltüzeltek helyébe, de nem feltétlenül a legkörnyezetbarátabb.

Csökken az arány

Folyamarosan csökken a megújulók aránya hazánkban az energiaforrások között, az EU-s statisztikai hivatal szerint három éve megy ez a tendencia.

Kiderült, hogy a tűzifa adja a magyar megújuló energiák javát: a fűtésre használt energia esetében a legmagasabb a megújulók aránya itthon, 2017-ben 19,6 százalék volt. A közlekedésben (bioetanol) 6,8 százalék volt 2017-ben a megújulók aránya. Az áramtermelésben 2017-ben 7,5 százalék volt a megújulók aránya, szemben a korábbi évek 7,3 százalékával. Ez még így is a második legrosszabb arány az egész EU-ban, csak a máltai áram (6,6 százalék) keletkezik kisebb arányban megújuló energiából.