Jövőhéten indulhat a roham az albérletekért, mutatjuk milyen árakra számíthatsz

Budapest kedvezőbb fekvésű kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai 3000 Ft/m2/hó körül vannak, ám a vidéki városok jelentősen olcsóbbak ennél. Panelt ennél kedvezőbben bérelhetünk, Budapesten 2000- 2500 Ft/m2/hó, vidéki városokban 1000-1500 Ft/m2/hó áron. A fővárosban és vidéken egyaránt a legtöbb kibérelt lakás maximum 60-70 négyzetméteres volt idén. Az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált albérletek, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták "versenyben" találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is - albérlet piaci körkép 2016 első félévéről az Otthon Centrumtól.

Ennél nagyobb mértékű, akár 30-40 százalékos növekedés Budapest külső és olcsóbb kerületeiben volt jellemző, továbbá Miskolcon, és Sopronban regisztráltak jelentősebb bérleti díj emelkedést. Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében (ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek) továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. Ez azt is mutatja, hogy nincs egyértelmű összefüggés abban a tekintetben, hogy az olcsóbb területeken nőnek jobban az árak.

2016-ban Budapest belső kerületeiben a használt téglalakások fajlagos albérlet díjai havonta 3000 Ft/m2 környékén alakultak. Közkedvelt az V. és a XIII. kerület, ahol ennél magasabb, átlagosan 3200 Ft/m2 bérleti díjat kell fizetni a lakásbérlőknek. A legdrágább a II. kerület, ahol az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj közel 3400 forint. A belváros többi kerületében 2500-3000 Ft/m2 volt a mértékadó átlagos havi fajlagos bérleti díj a használt tégla lakásoknál. 

A legdrágább Sopron, ahol 2000 Ft/m2 felett lehet lakást bérelni. A többi egyetemi városban 1500 Ft /m2 átlagos fajlagos bérleti díjszint a jellemző, ám Pécsett vagy Szegeden még ennél is olcsóbb albérletekkel is lehet találkozni.

A panellakásoknál idén Budapesten átlagosan 2000- 2500 Ft/m2 a bérleti díj havonta négyzetméterenként, míg a vidéki városokban 1000-1500 Ft/m2 a jellemző. Az árnövekedés 5-10 százalékos volt a tavalyi átlagértékhez képest. Ennél magasabb, akár 30-40 százalék növekedést a XIII. és XIV. kerületek lakótelepei esetében tapasztaltak.

Annál is inkább, mert a legtöbb albérletért Budapesten minimum 100 ezer forintot kell fizetni (és ez a vidéki városokban sem sokkal olcsóbb). A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosi és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterülete mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.

Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is jellemző a befektetési célú vásárlás, hiszen amellett, hogy a betéti kamatok is rekord mélységben vannak, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak azok a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették.