Nem is gondolnád, mekkora lakásban élnek a magyar családok

Az FHB Lakásárindex tematikus megjelenésében ezúttal a lakóingatlanok alapterületéről mutatunk be hasznos információkat. Az egyre több aktív érdeklődő és a szépen gyarapodó lakásvásárlói kör számára fontos, döntésüket is segítő jellemzőket szedtük össze az alábbi pontokba. A július elsejétől elérhető Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), melynek igénylésével 40-160 m2 alapterületű lakásra kérhetjük ezt az állami támogatást.

A népszámlálások eredményei sok egyéb érdekesség mellett tartalmazzák az éppen aktuális települési lakásállományt leíró statisztikákat.

A nagyobb városokban az egy lakóingatlanra jutó átlagos alapterület jóval alacsonyabb, mint az országos érték. Ennek oka természetesen az, hogy ezeken a településeken gyakoribbak a társasházak. Budapesten és a megyeszékhelyeken ezért az átlagos alapterület jócskán elmarad az országos szinttől. A spektrum másik végén az egyéb községek és városok találhatók, ahol túlnyomó részben családi házak alkotják a lakóingatlan állományt.

A különbségek különösen jól szemléltethetőek a főváros három részre történő felosztásával. Az egy lakóingatlanra jutó alapterület legalacsonyabb Belső-Pesten (V-IX., XIII. kerület), ahol alig található családi ház, így 57 négyzetméteres átlag jellemzi. A külső-pesti, illetve budai területeken átlagosan 7-8 négyzetméterrel nagyobb az az átlagos alapterület, ami a családi házak magasabb arányának köszönhető. A 2001. és 2011. évi két népszámlálás között eltelt időben az alapterületek valamelyest növekedtek, ennek hátterében az átlagosnál nagyobb otthonok építése, illetve a kisebbek megszűnése állhat. Belső-Pesten a lakásmértek alig változtak, azaz a megújult részeken az állományhoz hasonló lakóingatlanok épültek.

A KSH emellett közzéteszi az egyes településeken újonnan épített lakóingatlanok összes alapterületét is. Az épített négyzetméterek átlagos értékeinek vizsgálatával választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy miért növekedett a két népszámlálás között az egy lakóingatlanra jutó alapterület az országban. Belső-Pest kivételével az újonnan épült otthonok alapterülete nagyobb a meglévők átlagos értékénél, azonban ez a növekedés a különböző időszakokban meglehetősen változékonyan alakult.

2000 és 2004 között a családi házak kínálata magasabb volt, míg a későbbiekben csökkent a lakóingatlanok alapterülete. A 2005 és 2008 közötti időszakra tehető a lakásfejlesztések "aranykora", míg a családi ház építések száma stagnált, sőt csökkent, ennek következtében az új lakóingatlanok átlagos mérete jóval kisebb volt, mint az előtte és az utána lévő időszakban. 2009 és 2013 között Budapest kivételével nőtt a megépült otthonok alapterülete, amiben azonban nagy szerepet játszott, hogy a lakásfejlesztések jóval nagyobb mértékben estek vissza, mint a családi házak építése.

Eladott lakóingatlanok

Az FHB Lakásárindex adatbázisa alapján az adásvételek tárgyát képező lakóingatlanok nagyságát is megvizsgáltuk. A gazdát cserélt otthonok esetében az alapterületek alacsonyabbak az állomány alapterületénél. Ez arra enged következtetni, hogy a társasházi lakások nagyobb része cserélt tulajdonost, mint a családi házak, vagyis a kisebb otthonok kelendőbbek, gyorsabban forognak a piacon. Szembetűnő még, hogy Külső-Pest sokkal inkább Belső-Pesttel mutat hasonlóságot ebben az összevetésben, mintsem Budával, ami annak a valószínűségét erősíti, hogy Budán több családi háznál történt tulajdonosváltás, mint Külső-Pesten.