Követhetetlen az élelmiszerhulladék útja

Ráadásul az élelmiszerhulladék árt a környezetnek is. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.

Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.

Komoly kockázatok

Habár professzionális és jól szervezett a hulladékszállítás és feldolgozás ma Magyarországon, a szabályozási környezet hiányosságai súlyos visszaélésekre adnak lehetőséget. Simon Anita, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a sokszor átláthatatlan helyzet nem csupán a piaci verseny tisztaságára hat negatívan, de az élelmiszer- és környezetbiztonság szempontjából is komoly kockázatokat jelent.

A jelenlegi környezetben gyakorlatilag nem garantálható, hogy a használt sütőolaj a termelőtől ténylegesen engedéllyel rendelkező szakcéghez kerül. Az uniós érvényű tilalom dacára továbbra is számottevő mennyiség kerül a takarmányozásba, de arra is számos példa akad, hogy közvetlenül üzemanyagként kerül felhasználásra. Ugyancsak kritikus pont, hogy a biodízelgyártásban történő hasznosításhoz kapcsolódó engedélyeztetésben a környezetvédelmi hatóság csupán szakhatósági, tanácsadói szerepet vállal, az engedélyeket a területileg illetékes állategészségügyi hivatal adja ki. A tapasztalatok szerint ugyanakkor nem működik megfelelően a testületek közti kommunikáció, amely további visszaéléseket eredményez.

"Nem csupán a sütőzsiradékok területén tapasztalhatók hiányosságok, hanem az elsősorban az áruházláncok lejárt szavatosságú élelmiszereinek kezelésében terjedő gyakorlat is rendkívül veszélyes." - hívta fel a figyelmet Simon Anita. A jelenleg érvényben lévő szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy az ilyen jellegű hulladék termelői állatmenhelyeknek adják azt át, ám míg a szakcégeket szigorú élelmiszerbiztonsági és adminisztrációs előírások kötik, addig a menhelyek esetében rengeteg kérdés tisztázatlan maradt. Az utóbbiak számára az úgynevezett feletetési engedélyek tartalma nagy szórást mutat mind kompetencia, mind jogszabályi megfelelés terén. Nem tartalmaz mennyiségi korlátot, és nem feltétele a minőségi ellenőrzés sem, azaz a menhely az ott lévő állatok számától és igényeitől függetlenül gyakorlatilag bármit és bármennyit átvehet. "Nem tisztázott a csomagolóanyagok, göngyölegek, szállítási eszközök sorsa sem, a hulladék begyűjtéssel foglalkozó cégekre vonatkozó idevágó szabályoknak ugyancsak nem kell megfelelni, senki nem ellenőrzi ezek megfelelő tisztítását, fertőtlenítését sem." - tette hozzá a szakember.

Mindezek következtében a kockázat óriási, hiszen elviekben korlátlan mennyiségű élelmiszerhulladék kerül akár az alapvető higiéniai szabályok betartása nélkül a menhelyekre, a többlet útja pedig követhetetlen. Az idézőjelben jobbik esetben - ugyancsak a törvényi szabályozással szembemenve - haszonállatok takarmányaként kerül hasznosításra, rosszabban pedig akár a humán élelmiszerláncba is visszakerülhet.