Figyelmeztet a hatóság: óriási változás lép életbe a magyar menzákon

A 2020 végén megjelent rendelet* előírja, hogy 2022-től legalább 60%-ban, míg 2023-tól már legalább 80%-ban a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekre, valamint a helyi élelmiszertermékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. Az új szabályozás kettős célja egyértelműen pozitív: egyfelől hozzájárul ahhoz, hogy a közétkeztetésben jó minőségű, hazai élelmiszerekből, alapanyagokból előállított ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára, másrészt pedig a hazai élelmiszeripart, előállítókat, termelőket is segíti termékeik biztosabb és kiszámíthatóbb értékesítésében.

A rendelet megjelenése óta folyamatos az egyeztetés a közétkeztetési szektor szereplőivel (közétkeztetőket tömörítő szervezetek, piacszervező szervezetek, termelők) annak érdekében, hogy minél több hazai vállalkozás tudjon élni az új szabályozás nyújtotta, előnyös lehetőségekkel. Ezt a tendenciát erősíti az Agrárminisztérium és a Nébih most elkészült, átfogó útmutatója is, amelynek fő célja, hogy segítse mind a rendelet szerinti ajánlatkérőket, mind pedig az ajánlattevőket a szabályozás megfelelő értelmezésében és alkalmazásában.

A könnyebb eligazodás érdekében az útmutató áttekinti és tisztázza az új jogszabályban nevesített alapfogalmakat, valamint ismerteti a reformtörekvések illeszkedését a Minőségvezérelt Közétkeztetés Program alapelveihez. Mindenekelőtt azonban a rendeletben előírt arányok és eljárásmódok értelmezéséhez nyújt hasznos, gyakorlatias támpontokat.

Az útmutató letölthető a Nébih közétkeztetési weboldaláról, ahol további fontos, a területet érintő témákról, például a Minőségvezérelt Közétkeztetési Programban elért eredményekről, a közétkeztetést végző vállalkozásokról, vagy a termelői csoportok, piacszervezők, kistermelők elérhetőségeiről is tájékozódhatnak az érintettek és az érdeklődők: