Teljesen felesleges reggel 8-kor kezdeni a tanulást

Amikor a múlt héten Palkovics László oktatási államtitkár online szülői értekezletet tartott az Indexen, több szülő is azt kérdezte: miért nem reggel 9-kor kezdődik a tanítás az iskolákban. A kérdezőknek nem csak az volt a bajuk ezzel, hogy a gyerekeknek túl korai a reggel 8-as időpont, hanem az is, hogy sok szülő munkabeosztása miatt nem tud délután 4-re vagy 5-re odaérni a gyerekéért az iskolába. Az államtitkár erre a felvetésre röviden annyit mondott: ma is van lehetősége az iskoláknak arra, hogy reggel 8 óra után kezdjék a tanítást. A reggeli fél kilences vagy kilences iskolakezdés mellett sok érv szól, ennek megvalósítása azonban a gyakorlatban egyáltalán nem egyszerű.

Százezrek kezdenek korán

A későbbi iskolakezdést feltehetően olyan szülők vetették fel, akik maguk is 9-re vagy későbbre járnak dolgozni. Sok irodai munka ma már 9-kor kezdődik, a kereskedelemben pedig a boltok általában 10 órakor nyitnak. Nem mindenki van azonban így ezzel. Több százezer szülő dolgozik üzemben, kórházban, óvodában, iskolában, állami vagy önkormányzati hivatalban, ahol bizony reggel 8-ra vagy előbb kell beérni.

De tényleg, ki találta ki, hogy reggel 8-kor már dolgozni kell? A korai munkakezdés hagyománya azokból az archaikus időkből származik, amikor korán reggel meg kellett etetni az állatokat, vagy gépek hiányában a mezőgazdasági munkákat nagyon korán el kellett kezdeni, hogy időben végezzenek. Azt persze nem szokták emlegetni, hogy a földművelő embernek volt lehetősége arra, hogy délután szundítson egyet otthon vagy a szénakazalban, miután folytatja nehéz fizikai munkáját.

Ez biológia

Az idő nem szociális konvenció kérdése, mondja Bódizs Róbert alváskutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese. Szervezetünk működését a saját biológiai ritmusunk determinálja: testhőmérsékletünknek, szívverésünknek, vérnyomásunknak és egy sor biológiai funkciónknak is van 24 órás napszakos ritmusa, az éberséget és az álmosságot is a szervezetünkben lévő hormonok szintjének változása szabályozza.

Több felmérés is azt mutatja, hogy az ember reggel 7-8 órakor még inkább az alvási tehetetlenségi fázisban van, amit közkeletű nevén álomittasságnak hívunk. Teljesítményünk délelőtt 10-12 órára ér a csúcsra. Ekkor vagyunk az éberség és a mentális hatékonyság megfelelő fokán, ekkor működik megfelelően a munkához vagy tanuláshoz szükséges munkamemóriánk, magyarázza a kutató. Ma már kutatások is bizonyítják, hogy a 9 órai iskolakezdésnek mérhető pozitív hatása lenne, ilyenkor ugyanis jobbak a tanulási mutatók.

Holtpont kora délután

Ha reggel 7-kor kelünk, és kialudtuk magunkat, akkor 9 órára még csak koncentrálóképességünk kb. felét érjük el. Két óra múlva, tehát 11 órára jutunk a koncentráció csúcsára - írja Soósné Faragó Magdolna az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján megjelent, Az idő és az egészség című tanulmányában. 

A nehezebb tárgyakat tehát érdemes a tanítás 3. és 4. órájára beiktatni, javasolja a tanulmány. Figyelmünk 13 óra körül visszaesik a reggel 9 órai 50 százalékos szintre. 13 óra után jön egy átlag kétórás hullámvölgy, amikor a koncentrációs szintünk kb. 40 százalékos (ez összefügg az ebéd utáni bágyadtsággal is). 

16 és 18 óra között van egy újabb, tanulásra alkalmas hullámhegy, bár ekkor már csak 50-70 százalékos az aktivitásunk, amit megint kb. kétórás, szintén 40 százalékos átlagos kapacitású fáradási szakasz követ. (A harmadik csúcsidő 20-21 óra között van, de ez a gyerekek nagy részét már nem érinti).

 - írja Soósné Faragó Magdolna.

Megmondjuk, mi a jó nekik

"A gyermekek biológiai ritmusát az iskola nem veszi figyelembe. Mintha másodlagos állampolgárnak tekintenénk őket, akiknek mi, felnőttek mondjuk meg, mi a jó" - mondja Bódizs Róbert. Egészségtelen feltételek közé szorítjuk őket, amiben álmosan kezdik a tanulást, majd akár egész nap kialvatlanok lehetnek.

Sok felnőtt is hasonlótól szenved, de felnőttkorunkra mi jobban megtanuljuk kezelni ezt a "szociális jetlaget". Az alváskutató szerint is fontos hozzászoktatni a gyerekeket a rendszerességhez és iskolai feladataik teljesítéséhez, ennek azonban vannak határai. A gyerekek alvásigényében, aktivitásában nagyon sok egyéni jellemző is van. Saját gyermekünk ritmusát a legjobban a nyári szünetben figyelhetjük meg, amikor viselkedésüket nem az iskolai időbeosztás, hanem saját biológiai jellemzőik határozzák meg.

Szieszta titokban

Az amerikai alvásgyógyászati szakértők akadémiája (AASM) szerint a csecsemőknek 12-16, a hat-tizenkét éveseknek 9-12, kamaszoknak 8-10 órát kellene aludniuk naponta. Nagyon nem mindegy az sem, mikor teszik ezt. A kisebb gyerekek részben azért kialvatlanok, mert sokszor akkor kell aludniuk, amikor még nem álmosak, és olyankor kell kelniük, amikor még aludnának. Bódizs Róbert szerint ha kőbe vésett szabályként este 8 órakor le akarjuk fektetni a gyerekeket aludni, akkor előfordulhat, hogy 1-2 óra felületes és nem pihentető alvást végeznek.

Még nehezebb a helyzet a kamaszkorban. Ekkor ugyanis az alvásigény jelentkezése kitolódik 22-23 órára. Sokak szerint mindez összefügg az esti tévézéssel vagy ma már inkább a kamaszok heves facebookozásával és más közösségi médiás aktivitásával, de Bódizs Róbert szerint a serdülőkorban ettől függetlenül biológiailag is meghatározott a későbbi álmosság. A kamasznak viszont így már nehezen jön össze a szükséges 8,5-9,5 óra alvás. Az igazi csapást számukra ezután egy nulladik óra jelenti.