Bekeményítenek a menzákon: ezt eszik a gyerekek holnaptól

- mondta el az új közétkeztetésről tartott hétfői sajtótájékoztatón Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-és ifjúságügyért felelős államtitkára.

Milyen lesz a menü?

A legfontosabb változások:

• igyekeznek elkerülni a túlzott zsírfogyasztást, például meghatározza a rendelet, hogy bő zsírban sült élelmiszereket nem kaphatnak a bölcsődés gyerekek
• egy kész terméket nem lehet utánacukrozni. - pl. grízes tészta.
• sótartalmú ételízesítők használata tilos
• egészségtelen ételalapanyagok használata is tilos
• a zsíros húsok és felvágottak felhasználása is korlátozott lesz.
• folyadékpótlásra csak egészséges italok adhatók (pl. megszűnik az túlcukrozott tea, nem ihatnak szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt)
• édesség kizárólag főétkezésként nem adható
• a sótartó nem lesz az asztalon, külön helyen, az egészséggel kapcsolatos figyelmeztetéssel lehet használni.

Az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Fontos tehát a változatosság: biztosítják azt, hogy ne történhessen meg az, hogy egy gyermek az óvodában minden nap tésztát eszik.

Mennyi az annyi?

 - mondta el korábban a Pénzcentrum kérdésére Novák Katalin. Tehát amit most is erre fordítanak, abból kivitelezhető lesz az új, egészségesebb étkeztetés is. Hozzátette:

2014-től minden gyermek étkeztetését támogatja az állam és a rászoruló gyermekek a továbbiakban is ingyenesen vehetik igénybe az étkeztetést, illetve a három, vagy több gyermeket, vagy tartós beteg, fogyatékos gyermeket nevelő családok is az 50 százalékos díj-kedvezményt. Szeptember elsejétől már 320 ezer gyermek étkezik ingyenesen a közintézményekben. 2015-ben 58 milliárd forintba kerül a gyermekek közétkeztetése az államnak.

 Az eddigi fél áron étkezők ingyen étkeznek, illetve tovább bővült az ingyenesen étkezők köre. Erről bővebben itt olvashatsz.

Több oka is annak, hogy maradhat a jelenlegi ár:

• a szezonalitásnak megfelelő élelmiszerek, nyersanyagok (pl. télen a savanyított, tartósított élelmiszerek) használata akár 10-15 százalékkal is csökkentheti a nyersanyag árakat
• sok helyen az országban vannak olyan kezdeményezések, ahol a helyi élelmiszerekre alapozott gazdálkodás, a helyi termékek bevonása a közétkeztetésbe költségcsökkentő tényező (ez nyilván olyan helyeken működik, ahol helyben főznek, és onnan látnak el akár több intézményt is).
• a közbeszerzési eljárás alól mentesítik a helyi termelőket, ez a lehetőséget ad az alapanyagtöbblet biztosítására, mellyel a szállítási, csomagolási és tárolási költség is csökkenthető
• a helyi munkaerő alkalmazása