Kiadták a bűvös számokat: ettől függ, mekkora lesz a nyugdíjad

A legtöbb emberben még mindig él az a tévhit, hogy az utolsó években kapott fizetések sokkal nagyobb súllyal számítanak majd a nyugdíjunk összegének kiszámításakor. Ez azonban így nem teljesen igaz, hiszen a nyugdíjunk összege alapvetően az úgynevezett életpálya-átlagkeresetünktől függ, amelyet természetesen az utolsó évek keresete is befolyásol.

- hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru Szabadegyetemének előadásában.

Mitől függ a nyugdíj összege?

A nyugdíjunk elsősorban a havi nettó életpálya-átlagkeresetünknek az összegétől függ. Ennek ameghatározásához pedig az 1988. január elsejétől (ekkortól van személyi jövedelemadó fizetés Magyarországon) szerzett összes nyugdíjjárulék köteles jövedelmünket kell figyelembe venni.

A másik fontos tényező pedig az, hogy életünk során hány év szolgálati időt sikerült szereznünk. A szolgálati idő hosszától függ ugyanis egy nyugdíjszorzó, amellyel később majd meg kell szorozunk a számított nettó átlagkeresetet.

A számolás menete lépésről lépésre:

• A nyugdíjalapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell

• Majd ezt minden évben az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani kell"

• Ezek után jöhet a szorzás az adott évre vonatkozó valorizációs szorozóval. (Ezzel a lépéssel a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez igazítják.)

• Az így megkapott összegeket össze kell adni és értelemszerűen osztani, szorozni kell vele, hogy kijöjjön a havi nettó életpálya átlagkeresetének összege

• Ha az így kapott összeg nagyobb 372 ezernél, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni

• Ha meg van ez az összeg is, akkor jöhet az utolsó lépés a szorzás a szolgálati évek alapján meghatározott szorzószámmal

Hogy is vannak ezek az szorzószámok?

Április elején jelentek meg a Magyar Közlönyben az új valorizációs szorzószámok, amely alapján már kiszámítható a 2017-ben nyugdíjba vonulók nyugellátása is. Erre azért van szükség, mert a régi kereseteink nem vehetőek figyelembe az eredeti összegükben, és ezzel a szórzással lehet kiszámítani kereseteinknek a korrekt jelenértékét. A valorizációs szorzószám például:

• 2013-ban: 1,158
• 2014-ben:1,124
• 2015-ben pedig 1,078 volt.

Mennyi az annyi?

Korábban Matits Ágnes nyugdíjszakértőt is megkérdeztük a témában, hogy véleménye szerint mekkora összegre számíthatunk majd nyugdíjas éveink alatt.

• Ha minimálbérre vagyunk bejelentve:

Amennyiben 40 évvel szolgálati idővel számolunk, akkor körülbelül 60-70 ezer forintos nyugdíjra számíthatunk.

• Ha a keresetünk megegyezik az átlagkeresettel:

Abban az esetben, ha mindig az átlagkereset után (40 évig) fizetünk járulékot, akkor ma körülbelül 140 ezer forintos induló nyugdíjra számíthatunk.

Mi kell ahhoz, hogy magasabb legyen a nyugdíjunk?

• Magas jövedelem, 1988-tól kezdődően

1992 márciusától 2012 végéig a járulékfizetés felső határ összegét elérő, vagy megközelítő jövedelem, vagy 1988-1992 február között és 2013 után kiemelkedően magas jövedelem (ugyanis ekkor még és már a járulékfizetés felső határa nem volt érvényben)

• Magas szolgálati idő

40 év szolgálati idő esetén a jövedelmek 80 százaléka a nyugdíj összeg, amely szolgálati évenként 2-2 százalékkal emelkedik, de legfeljebb 100 százalék lehet.

• A nyugdíjazás elhalasztása

- mondta el korábban a megkeresésünkre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.