Fillérekért járhat az időseknek ez a szolgáltatás: sokan nem tudnak róla, pedig csak kérni kell

Megjelent a KSH legújabb Helyzetképe a magyarországi szociális védelem friss mutatóival. Ezek közül is az időseket érintő statisztikák szerint 2024-ben több mint 93 ezren részesültek házi segítségnyújtásban, számuk 2018-ig csökkent, azóta stagnál. A házi segítségnyújtás keretében olyan időseket, pszichiátriai betegeket, fogyatékos személyeket és szenvedélybetegeket látnak el, akik állapotukból kifolyólag az önálló életvitelben segítségre szorulnak, de amúgy képesek ellátni magukat.

A házi segítségnyújtásban részesülők szükségleti fokozatok alapján kapják meg a számukra megfelelő ellátást. Az I. és a II. fokozatba olyan ellátottak tartoznak, akik egyes tevékenységekben hetente többször segítségre szorulnak vagy napi szintű kontrollt igényelnek. Kiemelendők a III. fokozatba sorolt személyek, hiszen esetükben indokolt a szakellátásban, vagyis tartós bentlakásos intézményben történő elhelyezés, számuk közel 2 ezer fő, 2017 óta gyakorlatilag változatlan - írja a KSH. A II. és III. fokozatú gondozási szükségletűek az összes ellátott 10,2 százalékát tették ki 2024-ben az előzetes adatok szerint

Ha pedig megnézzük a frissen publikált megyei adatokat a házi segítségnyújtásban részvevőkről, akkor azt láthatjuk, hogy nagy különbségek adódnak területenként. Nemcsak az ellátottak száma tér el nagyban - míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 17 633 ellátottat tartottak nyilván, Komárom-Esztergomban csak 1 415 főt. Ráadásul az sem mindegy, hogy az ellátottak milyen gondozási fokozatba tartoznak: jóval kisebb a terhelés a szociális ellátórendszeren ott, ahol nagyobb arányban tartoznak ellátottak a 0. és az I. fokozathoz.

A Pénzcentrum megvizsgálta, hogy hogyan viszonyul az ellátottak száma megyénként a 65 év feletti lakosok teljes számához. Ez alapján az ország keleti felében szorulnak a legtöbben segítségre: Békésben az idősek 18,6 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Beregben 18,4%-uk, Hajdú-Biharban 9,3%-uk, Borsod-Abaúj-Zemplénben 7,1%-uk. Ez alapján a Dunántúlon Veszprém, Somogy és Baranya megyékben van még arányaiban sok ellátott.

Azt is megvizsgáltuk, hogy gondozási szükséglet alapján, hol vannak arányaiban többen a II. és III. kategóriához sorolt ellátottak. Eszerint már más képet mutat a térkép: Nyugat-Dunántúl, Fejér megye, Pest megye és Budapest, és Csongrád-Csanád emelkednek ki.

Önmagában az ellátottak arányából hiba lenne olyan következtetéseket levonni, hogy szorulnak inkább segítségre az öregek, vagy hol túlterheltebb az ellátási rendszer. Lehetséges, hogy bizonyos helyeken azért magasabb, vagy alacsonyabb ez az arány, mert könnyebben vagy nehezen tudnak az idősek hozzájutni az ellátáshoz. Ahhoz viszont, hogy a szociális ellátás milyenségére, hozzáférhetőségére, az idősek helyzetére következtethessünk, ez az adatsor túl kevés információt tartalmaz.

A KSH azt írta, hogy a szociális alapszolgáltatásokat a felnőttkorú lakosság tekintetében a települési önkormányzatok biztosítják annak érdekében, hogy a rászoruló egyének otthonukban, lakókörnyezetükben fenntarthassák önálló életvitelüket. Alapszolgáltatás keretében 2024-ben országosan több mint 350 ezer személyt láttak el. A biztosított ellátások közül a házi segítségnyújtás az egyik kiemelt szolgáltatás.

Mit takar a házi segítségnyújtás?

Sokan nem tudják, hogy a házi segítségnyújtást a települési önkormányzat köteles biztosítani. Az ilyen információk hiánya is közrejátszik abban, hogy milyen nehéz helyzetben vannak ma az idősek. Sokan ismertől, rokontól szereznek tudomást a lehetőségről, máshol az önkormányzat hirdetheti is, felkarolhatja az időseket. Bár a teljes képhez hozzátartozik, hogy az önkormányzatok egyre szűkülő mozgástere ls forrásai nem a kedvező irányba befolyásolják a helyzetet. 

Házi segítségnyújtás keretében kétféle szolgáltatás vehető igénybe: a szociális segítés és a személyi gondozás. A szociális segítés takarhat a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést (pl. kiküldhet az önkormányzat valakit, hogy nyírja le a füvet), a háztartási tevékenységben való közreműködést (azért nem kapnak bejárónőt, de a segítők elvégeznek apróbb feladatokat), a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, valamint szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.

A személyi gondozás felöleli a szociális segítés feladatköreit, és azokon túl segítő kapcsolat kialakítását, fenntartását az ellátottal, továbbá gondozási és ápolási feladatok elvégzését is. Erre inkább már azoknak van szüksége, akik leromlott egészségi állapotuk miatt már nem csak segítést, hanem gondozást igényelnek. Ez kimerülhet annyiban, hogy valaki mindig kiváltja a gyógyszereket és rendszeresen ellenőrzi, bevette-e azokat az ellátott, de akár jelenthet konkrét ápolást is. 

Ahogy már korábban kitértünk rá, gondozási szükséglet szerint 4 kategóriát különítenek el: azokat, akik nem igényelnek gondozást és I., II., III. fokozatot. A gondozási szükségletet a szolgáltatás biztosítását megelőzően állapítják meg, és döntenek arról, hogy szociális segítés vagy személyi gondozás, amire szükség van. Amennyiben a gondozási szükséglet III. fokozatú, akkor kerülhet szóba a bentlakásos intézményi ellátás igénybevétele. Amíg nem történik meg az elhelyezés idősotthonban, addig az ellátott ugyanúgy jogosult házi segítségnyújtásra.

A házi segítségnyújtás nem ingyenes, személyi térítési díjat kell érte fizetni.

A térítési díj megállapításánál figyelembe veszik a leendő ellátott rendszeres havi jövedelmét, amelynek 25%-ánál a térítési díj nem lehet magasabb. Amennyiben az ellátott étkezést is kap, a térítési díj legfeljebb a jövedelem 30%-a lehet. Akinél gondozási szükségletet nem állapítanak meg, az is részesülhet házi segítségnyújtásban, viszont az ellátásért a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díjat kell fizetnie.

Házi segítségnyújtás igénylése

Az igénylésnek általában az a menete, hogy helyben tájékozódunk először a lehetőségeknél az önkormányzatnál, vagy a szolgáltatónál, aki a házi segítségnyújtást biztosítja. Bár az törvényileg szabályozott, milyen dokumentumra, igazolásra lehet szükség, érdemes először rákérdezni, hiszen lehetnek a szolgáltató által preferált formanyomtatványok, és inkább célszerű ezeket előbb kikérni és utána benyújtani az igényt, hogy már tájékoztatást kaptunk a szükséges dokumentumokról.

2025 májusában a Szociális Ágazati Portál adatai szerint 1407 intézmény nyújt házi segítségnyújtást az országban, melyből mindössze 50 nem állami támogatással működik. Az ellátottak lehetséges száma összesen eléri a 133 ezret - míg a KSH számai szerint az ellátottak száma csak a 94 ezret közelíti. A házi segítségnyújtást, ha úgy érzi valaki, hogy ő maga, vagy rokona segítségre szorul, mindenképp megéri kérelmezni. A lehetőségről még mindig kevesen tudnak, pedig ez egy olyan szociális alapon igényelhető szolgáltatás, amely valódi segítséget képes nyújtani, biztosítása pedig kötelező annak, aki rászorul.