Változás jöhet a nyugdíjpénztáraknál: lépést sürget az MNB

A 2,2 millió nyugdíjpénztári, valamint egészség- és önsegélyező pénztári tag alig 47 százaléka fizeti csak rendszeresen a tagdíját - mondta el Windisch László, az MNB alelnöke. Jelenleg a pénztári portfóliók fedezeti tartaléka 1417 milliárd forint összesen. A legnagyobb öt egészségpénztár kezében van a piac 70 százaléka, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a koncentrációs folyamat megállt, de a top5 intézmény még mindig a piac 60 százalékát fed - írja a Portfolio.

2007 óta folyamatosan csökken az intézmények létszáma, az 1-1 intézménynél lévő tagok és a kezelt vagyon mértéke viszont növekszik. Az intézmények növekedése és a koncentráció a felügyeletnek is új szerepkört ad, hiszen újfajta kockázatok jelentek meg. A kihívásra válaszul új pénztári megfigyelési mechanizmusokat indított és tervez indítani az MNB: például több intézmény van, melyet egyedileg értékelnek, szektorspecifikus kockázati étlapot alakítottak ki, 5 éves ciklusokon belül egy-egy témára, kockázatokra fókuszáló operatív célvizsgálatokat kezdtek el tartani, illetve napi szinten monitorozzák a befektetetési portfóliókat - utóbbi jövő januárban indul majd el.

Az MNB egy egységes garanciarendszer felállítását is szorgalmazza, ami az OBA-hoz, BEVA-hoz hasonló biztonságot adna. Elképzelésük szerint a garancialimit más szektorokhoz hasonlóan 30 millió forint lenne tagonként.

A pénztárak hosszú távú reálhozama továbbra is 3 százalék körül mozog, ami összefügg az állampapírok teljesítményével. Nem csoda, hiszen a pénztári portfóliók jelentős része - köze 60 százaléka - állampapírokban van. Más EGT-tagállamokban ez az arány alig 30 százalék. Rengeteg pénzt tartanak egyébként a magyar pénztárak más befektetési alapokban is (a portfóliók közel 30 százaláékát), az EU-s átlag 4 százalék. Az alelnök kiemelte: először negatív a hozam a féléves mérésnél.

Windisch feltette annak kérdését, hogy vajon mennyi hozzáadott értéke van a pénztáraknak, ha ekkora részarányban állampapírokat vásárolnak? Ezt a lakosság is meg tudja tenni, az államkincstáron keresztül díjmentesen.

- mondta az alelnök. Windisch szerint érdemes átgondolni más befektetési eszközök tartását nagyobb arányban az állampapírokon kívül, a pénztárak például részt tudnának venni a tőzsdefejlesztésben is.

Az MNB célja az is, hogy rövid időn belül a pénztárak díjstruktúrákat is átszabja, az NGM segítségével a díjszabást vagyonarányossá alakítanák át, így nem lesz érdekelt a portfóliómenedzser állampapírokat tartani.

- mondta Windisch.

- tette hozzá. Windisch szerint megvan a szektor lehetősége arra, hogy jobban támogassa a magyar vállalatokat, magyar munkahelyeket. A pénztártagok létszámának csökkenése tavaly megállt, még nem látszik trendforduló, de ez mindenesetre jó jel. Az alelnök szerint a számokban látszik korreláció a pénztárak marketingbüdzséje és a taglétszám alakulása közt.

Ha megnézzük a pénztári tagok korösszetételét, látszik, hogy a 16-35 évesek körében a lefedettség 7 százalékra csökkent, pedig 2002-ben ez az arányszám még 13 százalék volt. Vagyis az idősödő tagokat nem pótolják fiatalabb pénztártagok.

- mondta el Windisch. Az egészségpénztárak esetén 40 százalékra csökkent a tavalyi 50 százalékról a nem fizető tagok aránya, ami jelentős javulást jelent.
 A díjterhelési mutatók 0,8 százalék körül stabilizálódtak. Ennek a mérőszámnak a korszerűsítése is hamarosan elkészül, melynek segítségével a pénztári termékek is átláthatóbbá válnak majd.

A szektor 4-4,5 százalékos növekedést tervez a következő évekre, az MNB szerint 8százalék körüli, felzárkózási növekedési pálya várható, melyet az MNB ösztönözni is szeretne. Ennek segítségével fel tudunk zárkózni a régiós megtakarítási számokhoz. Az MNB szerint a legrosszabb forgatókönyv szerint negyedére csökken a munkáltatói befizetés és a tagdíjfizetés nem nő.

Legjobb verzió szerint is 26 százalékos tagdíjcsökkenést látunk majd jövőre - ez két pénztárnál is stabilitási problémákat okoz majd, ha nem látunk költségcsökkenést. Egészségpénztárak esetén ugyanez a szám négy pénztár, de ebből három költségcsökkentéssel sem fog tudni stabilan működni, így újabb beolvadások várhatók.

Az MNB fintechlaborja kiderítette, hogy a digitális megoldások egyelőre nem fenyegetik a pénztárakat, bár a piaci szereplők látnak potenciált a digitalizációban. Földcsuszamlásszerű változásokra a digitalizáció miatt még nem lehet számítani - mondta Windisch. A pénztártagokon kívül a munkáltatók hozzájárulására is szükség van az öngondoskodás hatékonyságának támogatása érdekében- mondta el Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.