Nyugdíj 40: hamarabb lesz döntés, mint gondoltuk

Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak-e 40 év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.

A népszavazásra feltett kérdés úgy szól:

A népszavazás kezdeményezője és a támogató szervezetek szerint sérti az esélyegyenlőséget, ha a társadalom egyik rétegének van ilyen kedvezménye, míg másoknak nincs. Ezt a diszkriminációt pedig úgy kell megszüntetni, a férfiaknak úgy kell megadni a jogosultságot, hogy közben ne sérüljön a nők 40 éves jogviszonyhoz kapcsolódó nyugdíjjogosultsága.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) áprilisban megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését részben azért, mert annak költségvetési kihatása lehet, részben pedig azért, mert nem egyértelmű a kérdés. E döntés ellen a kezdeményező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, mely június végén meghozott döntésében az NVB határozatát megváltoztatva hitelesítette a kérdést és ezzel utat nyitott a népszavazásnak.

A Kúria érvelése szerint bár a kérdésnek valóban lehet költségvetési kihatása, ám a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek. Továbbá a legfelsőbb bírói fórum úgy ítélte meg, hogy a népszavazásra feltett kérdés - akarják-e a nyugdíjbavonulás feltételrendszerének változtatását - nem sérti az egyértelműség követelményét.

A Kúria döntését támadó, az Ab-hez napokban benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.

A Kúria döntését támadó, az Ab-hez napokban benyújtott alkotmányjogi panaszok szerint ugyanakkor a Kúria döntése alkotmányos alapjogokba ütközik.

Az indítványok többek között hivatkoznak az alaptörvény azon rendelkezéseire, melyek szerint

• Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti,

• Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket,

• valamint törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
  

Dessewffy Alice ügyvéd, az egyik alkotmányjogi panasz benyújtóinak jogi képviselője az MTI-nek korábban kifejtette: a nők esetében az egyenjogúság valójában a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg. Éppen ezt veszélyezteti a támadott népszavazás, mely ha sikeres lesz, törvényalkotási kötelezettséget ró az Országgyűlésre. Amennyiben pedig ennek következtében a nőkre és a férfiakra egységes nyugdíjszabályokat alkotnak, megszűnik a nők pozitív diszkriminációja, ráadásul, ha ezt egy változatlan költségkeret mellett teszik, akkor nyilvánvalóan csökkenni fognak a nyugdíjak.

Bitskey Botond szerdán közölte: az alkotmányjogi panaszokat az Ab megkapta, az azokkal kapcsolatos ügyintézés megkezdődött, kiszignálták az ügyeket a határozat tervezetét készítő úgynevezett előadó bíróra, és

Az alkotmányjogi panasz benyújtói kérték a kúriai határozat végrehajtásának felfüggesztését is. Ezzel kapcsolatban az Ab főtitkára azt közölte: a Kúria eddig nem függesztette fel a végrehajtást. Az Ab mérlegeli, hogy szükséges-e felhívnia a Kúriát a döntés végrehajtásának felfüggesztésére.

Az alkotmánybírósági törvény szerint az Ab az alkotmányjogi panaszban kifogásolt bírósági döntés végrehajtásának felfüggesztésére kivételesen hívhatja fel a bíróságot, például akkor, ha ezt az alkotmánybírósági eljárás várható időtartama, a várható döntés, vagy súlyos és helyrehozhatatlan kár, hátrány elkerülése, illetve más fontos ok indokolja.