Hiába nyert a bíróságon a Buda-Cash károsult: milliókat követelnek tőle a brókerbotrány nyomán

A Buda-Cash 2015 eleji csődje egybeesett a svájci jegybank váratlan döntésével, amellyel eltörölték a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét. A hirtelen árfolyamsokk miatt rengeteg befektető került nehéz helyzetbe, ám egy speciális ügyfélkör, az úgynevezett "negatív egyenlegesek" tragédiáját a Buda-Cash partnere, a dán Saxo Bank eljárása váltotta ki. A pénzintézet ugyanis a kritikus napon a pozíciók automatikus lezárása és a megmaradt egyenlegek igazolása után órákkal utólag átárazta a tranzakciókat. Ezzel a magyar ügyfelek jelentős részét többmilliós adósságba taszította, teljesen figyelmen kívül hagyva a beállított veszteséglimiteket - írja a Telex.

Egyikük nem fogadta el, hogy a korábban közel kétmillió forintos pluszban lévő számlája helyett hirtelen 7,5 millió forintos tartozást mutattak ki nála. Bírósághoz fordult, és a hosszas jogi eljárás végén, 2026. május 28-án jogerősen pert nyert. A Fővárosi Ítélőtábla részletes ítéletében kimondta, hogy az utólagos átárazás szabálytalan volt, így az ügyfélnek visszajár az eredeti, 1,9 millió forintos egyenlege.

A jogerős ítélet ellenére a történet kafkai fordulatot vett. A Buda-Cash állami felszámolója, a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) a kifizetés helyett továbbra is fizetési felszólításokat küld a 7,5 milliós fiktív tartozásról. Ennek oka vélhetően az, hogy a felszámoló felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, így nem tekinti lezártnak az ügyet. Ezzel párhuzamosan a Befektetővédelmi Alap (Beva) is tehetetlen, mivel álláspontjuk szerint addig nem fizethetnek, amíg a PSFN nem módosítja az ügyfél-nyilvántartást a károsult javára. Mivel ez nem történt meg, teljes patthelyzet alakult ki.

A hivatalos szervek válaszaiból kiderül, hogy nem egyedi esetről van szó. A PSFN tájékoztatása szerint a bíróság már 25 hasonló ügyben állapította meg a károsultak igazát, összesen mintegy 270 millió forint értékben. Csakhogy a felszámoló ezeket a követeléseket kártérítési igényként vette nyilvántartásba. A jogszabályok értelmében a Beva erre nem nyújthat kártalanítást, hiszen ők kizárólag a nyilvántartott ügyfélvagyon után fizetnek, a felszámoló pedig csak az eljárás legvégén, a vagyonfelosztáskor elégítené ki az ilyen igényeket, ami a gyakorlatban szinte a nulla megtérüléssel egyenértékű.

A kialakult helyzet komoly kérdéseket vet fel azokkal az ügyfelekkel kapcsolatban is, akik a pereskedés helyett korábban befizették a jogtalanul követelt összeget, vagy akiknek a tartozását a felszámoló időközben eladta külső követeléskezelőknek. Bár Magyarországon nincs precedensjog, a friss bírósági sikerek azt bizonyítják, hogy az egykori negatív egyenlegesek ellen támasztott brókercéges követelések jogilag megalapozatlanok voltak, így a károsultak peres úton sikerrel vehetik fel a harcot az igazukért.