Brutális csalások levét isszák magyarok tömegei: sok pénzt buktak, akik bedőltek az ügyeskedőknek

Bár a világ egyre gyorsabban és egyre jelentősebb változásokon megy keresztül, a pénzügyi csalás ma is ugyanolyan gyakori, mint több mint 100 évvel ezelőtt, sőt: mivel a gazdasági recesszió sokak feje felett ott lebeg, a hatóságok különösen figyelnek a pénzügyi csalásokra, hiszen a szélhámosok gyakran nehéz gazdasági körülmények között szereznek nagyobb befolyást. Ebben a cikkben kilenc olyan nagypályás szélhámost szedtünk össze, akik komoly pofont adtak a világgazdaságnak.

1. FTX

Sam Bankman-Friedet, az összeomlott kriptovaluta kereskedési platform, az FTX alapítóját néhány hónapja 25 év börtönre ítélték, miután hét rendbeli csalás és összeesküvés elkövetésében bűnösnek találták. Többek között értékpapír-csalás és pénzmosás vádjával állt bíróság elé. Az amerikai kormány ügyészei az ő bukását a történelem egyik legnagyobb pénzügyi csalásaként tartják számon. 

Bankman-Fried 2019 májusában indította el az FTX-et, és ő volt a társalapítója a hedge fundnak, az Alameda Researchnek is, amelyet Wanggal közösen alapított. Az FTX vezetői, köztük Bankman-Fried, a vád szerint a befektetett pénzt karibi luxusotthonok vásárlására, új vállalkozásokba való befektetésekre és politikai célokra fordították.

2. Theranos

Elizabeth Holmes, a Stanford Egyetem hallgatója 2004 márciusában otthagyta az iskolát, hogy Theranos nevű startupjára koncentráljon, amely célul tűzte ki a vérvizsgálatok hatékonyabbá, pontosabbá és gyorsabbá tételét. A cég hihetetlen gyorsasággal nőtt, 2014-re már 10 milliárd dollárra értékelték. 2015-re azonban a cég nagyra tartott automatikus tesztelőeszköze a szakemberek szerint nem működött megfelelően. Nem sokkal később a szövetségi és állami szabályozó hatóságok csalás és összeesküvés vádjával indítottak eljárást a cég ellen. 2023 májusában a céget arra kötelezték, hogy 452 millió dollárt fizessenek vissza a csalás áldozatainak.

3. Ivan Boesky

Ivan Boesky több mint 200 millió dollárt keresett vállalati felvásárlásokba és cégösszeolvadásokba való befektetésekkel. 1985-ben az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) azzal vádolta meg, hogy illegálisan szerzett profitot bennfentes kereskedéssel, amikor vállalati bennfentesek tippjei alapján vásárolt részvényeket és határidős ügyleteket.

Egy évvel később ítéletet is mondtak, és egy vádalku részeként – amely során Boesky lehallgatta telefonhívásait más bennfentes kereskedési összeesküvésben résztvevőkkel, köztük a Drexel Burnham Lambert junk bond királyával, Michael Milkennel – három és fél év börtönbüntetésre ítélték. Ezenkívül 100 millió dolláros bírságot szabtak ki rá, és megtiltották, hogy valaha is dolgozzon a tőzsdei ágazatban.

4. Bernie Madoff

Bernie Madoff, aki korábban a Nasdaq elnöke volt, és szoros kapcsolatban állt a pénzügyi szabályozó hatóságokkal, már az 1980-1990-es években Wall Street-i "legenda" volt. Cége, a Bernard L. Madoff Investment Securities LLC, az S&P 500 részvények hatodik legnagyobb piaci szereplője volt. Ennek ellenére Madoff a cégvezetők és a háttérirodai munkatársak segítségével 17 éven keresztül piramisjátékot űzött a cégben. A SEC számításai szerint Madoff 40 ezer befektetőtől legalább 19 milliárd dollárt csalt ki, és további 64,8 milliárd dollárnyi nyereséget könyvelt el.

5. Wirecard

A Wirecard, a müncheni székhelyű, elektronikus fizetésben utazó szolgáltató a 2020-as évek egyik legnagyobb pénzügyi csalási botrányának állt a középpontjában. Az egykor a DAX 30-as indexben szereplő vállalat vezetői, köztük Markus Braun vezérigazgató a 2000-es évek elejétől kezdve úgy építették fel a vállalatot, hogy 2020-ra a fizetési ágazat egyik legjelentősebb szereplője lett.

Mindez azonban hamisnak bizonyult, amikor a német hatóságok kiderítették, hogy a vállalat 1,9 milliárd eurós „szellemtőkét” jegyzett be, amely a számlákon valójában nem is létezett. A botrány 2020 júniusában robbant ki, amikor az Ernst & Young auditorai bejelentették, hogy nem tudták igazolni a cég mérlegében szereplő 1,9 milliárd euró létezését, amelyet elvileg a Fülöp-szigeteken helyeztek volna letétbe. Az eset botrányt váltott ki, és a Wirecard csődbe ment.

6. Wells Fargo

A Wells Fargo egykori vezérigazgatója, John Stumpf több milliárd dollárnyi bírságot fizetett ki a 2016-os hamis számlabotránya miatt, amely megrázta az egész banki világot. Az ügy során a bank alkalmazottai mintegy kétmillió hamis számlát nyitottak ügyfeleik nevében, hogy megfeleljenek a korábban kitűzött értékesítési céloknak, ráadásul az ügyfelekkel fizettették meg az ezzel járó költségeket.

7. Luckin Coffee

A kínai székhelyű Luckin Coffee, amely a Starbucks egyik kihívójaként vált ismertté, 2020-ban robbant be a hírekbe, amikor kiderült, hogy hamis jelentéseket tett közzé bevételeiről, amelyeket mintegy 300 millió dollárra becsültek. A botrány után a cég csődvédelem alá került az Egyesült Államokban, és jelentős vezetői átalakuláson ment keresztül.

8. Volkswagen

A Volkswagen 2015-ös dízelbotránya, amely a vállalat járműveinek kibocsátási adatait manipulálta, a vállalat hírnevét súlyosan károsította. A botrány során kiderült, hogy a Volkswagen csalásra alkalmas szoftvert telepített dízeljárműveibe, hogy csökkentse a kibocsátási adatokat, amikor azok tesztelés alatt álltak.

A cég milliárdokat fizetett bírságként, és azóta az elektromos járművek fejlesztésére és a fenntarthatóságra koncentrál.

9. Enron

Az Enron egy texasi energiaszolgáltató vállalat volt, amely a 2000-es évek elején pénzügyi botrányok miatt vált hírhedtté. Az Enron vezetői különböző könyvelési trükkökkel rejtették el a cég veszteségeit, és felfújták bevételeiket. Az ügy végül az Enron 2001-es csődjéhez vezetett, ami a 21. század egyik legnagyobb vállalati bukása volt.

A botrány az Enron vezetőit bíróság elé állította, és a vállalat bukása azóta is a vállalati csalás egyik legismertebb példája. Ennek hatására az Egyesült Államokban szigorították a vállalati könyvelés szabályait.

9+1: Quaestor

A Quaestor-botrány világszinten talán nem jelentős, ám hazai vonatkozása miatt rengeteg magyar előtt ismert lehet a története, amely sok család számára tragikusan végződött. 2015 elején több pénzügyi cég is csődbe ment Magyarországon, ezért a befektetők körében megnőtt a bizalmatlanság - ennek következtében sokan szerettek volna Quaestor-kötvényeik visszaváltásával készpénzt kapni. Kiderült, hogy a csoport által kibocsátott és a brókercége által forgalmazott kötvények egy része fiktív volt, vagyis a 210 milliárd forintnyi kötvényállományból 150 milliárdot engedély nélkül bocsátottak ki. A kötvényvásárlások nyilvántartási rendszerét is manipulálhatták. Korábban már írtunk arról, milyen elképesztően lassan haladt a Quaestor-ügy lezárása. A Quaestor-vezér Tarsoly Csabát végül csak most, a napokban ítélték el első fokon 13 évre, ám úgy tűnik, az ügy sok mást érintettjét viszont felmentették.